Wednesday 21 February 2024

Be kell fejezni az állami intézmények kisajátítását (ATV, Egyenes beszéd, 2024. február 20.)

2024. február 20-án az ATV Egyenes beszéd című műsorának vendégeként a kegyelmi botrány kapcsán kifejtettem, hogy egészen megdöbbentő az, ahogyan a rendszer reagált: jogszabályi szigorítás és Alaptörvény-módosítás bejelentése egy olyan ügyben, amely tekintetében Balog Zoltán legalább 2012 óta tudott az ombudsmani jelentés kapcsán szinte mindent (és 2011-ben is nyomoztak az igazgató ellen). Ezek szerint az Orbán-rendszer 12 éve tudja, hogy komoly gondok lehetnek a gyermekvédelmi rendszerrel és eddig nem tett semmit? Csak akkor fontos a gyermekvédelem, ha kiderül nyilvánosságot kap egy botrány? Vajon lenne ilyen átfogó jogi csomag, ha mindez nem derült volna ki?

Az évértékelőn (bármennyire is szerette volna a kormányzat) nem sikerült lezárni a kegyelmi-botrányt. Egyrészt amíg nem fogjuk tudni, hogy a két lemondott politikust ki kérte és miért a kegyelemre (mert teljesen nyilvánvaló, hogy nem volt szuverenitásuk másként dönteni), addig nincs lezárás. Ha az Orbán-rendszer vezetői tudtak a kegyelmi-ügyről, akkor az tragikus és nem Varga Juditnak kellett volna lemondani. Ha nem tudtak, akkor pedig a miniszterelnök kompetenciája és szuverenitása kérdőjeleződött meg. A kegyelmi-botrány kirobbantásának és a Magyar Péter-féle szivárogtatásnak nem véletlen az időzítése: valóban óriási nyomás lehet az Orbán-rendszeren: hiszen kiderült a miniszterelnök számára az, hogy be lehet látni a hatalmi gépezetébe.

Felvetettem, hogy milyen morális állapotban van az a kormányzópárt, amely több mint egy évtizeden kesztül tudott arról, hogy súlyos gondok vannak a gyermekvédelmi rendszerrel és a tragédia után kegyelmet merészelnek kérni az egyik elkövetőnek.

A közvetlen elnökválaszts kapcsán elnondtam, hogy egy normális országban (s nincs kizárva, hogy fogunk még ilyenben élni) lehetne erről beszélni, hiszen ez a gondolat nem áll távol a mérsékelt jobboldaltól, rehabilitálhatná a köztársasági elnöki intézményt, valamint hatalmi centrum jönne létre a miniszterelnökkel szemben, ami égetően fontos lenne (utaltam arra is, hogy mennyire irreális elfogadni azt, hogy a kormányfő "jelöli" a köztársasági elnököt, hiszen közjogilag nincs ilyen kompetenciája).

A háromból két köztársasági elnök bukása, a kegyelmi botrány, valamint az ÁSZ ellenzéki pártokat érintő legújabb bírsága kapcsán végre el kellene gondolkodnia az Orbán-rendszernek, hogy meglehetősen kontraproduktív az összes állami intézmény kisajátítása és a kormányfő alá rendelése.

Friday 2 February 2024

A válságok és kivételes jogrendek történeti perspektívában (Múltunk, 2023/4.)

Megjelent A válságok és kivételes jogrendek történeti perspektívában című tanulmányom a Múltunk 2023/4. számában.

Múltunk 2023/4. 182–201. pp.

Ebben a tanulmányban a kivételes jogrendet a közelmúlt történeti perspektívájából járom körül, és azt vizsgálom, hogy a 20. század és a kora 21. század válságai és az azokkal együtt járó rendkívüli állapotok hogyan járultak hozzá ahhoz, hogy mára a végrehajtó hatalom lényegében univerzális lehetőséget lát egy gazdasági, pénzügyi, társadalmi válsághelyzetben. A tanulmányban a rendkívüli jogrend első ránézésre két különleges esetét (a gazdasági kivételes állapotot, valamint a terrorizmus elleni küzdelmet) elemzem elsősorban az USA, tágabb kontextusban a nyugati demokráciák összefüggésében, azonban éppen ezek az esetek világítanak rá arra, hogy a rendkívüli állapot mennyire része lett annak, amit „normalitásnak” nevezünk: a tanulmányban tehát azt vizsgálom meg, hogy a mindennapossá váló rendkívüli jogrend milyen történeti kontextusai vannak.


Thursday 1 February 2024

A kivételes jogrend és a demokrácia (Politikatudományi Szemle, 2023/3.)

Megjelent A kivételes jogrend és a demokrácia című tanulmányom a Politikatudományi Szemle 2023/3. számában.

Politikatudományi Szemle XXXII/3. 29–52. pp.
https://doi.org/10.30718/POLTUD.HU.2023.3.29

A kivételes hatalomgyakorlás hosszú ideje a viták középpontjában áll, hiszen a lényegét tekintve a megoldás a normalitástól való elszakadás és a politikai vezető(k), különösen a végrehajtó hatalom szinte korlátlan hatalommal való felruházása. A kivételes hatalomgyakorlás legnagyobb dilemmája az, hogy miként őrizhető meg a kivételes eszközökkel védendő status quo (azaz a fennálló „normalitás”) a végrehajtó hatalom rendkívüli aktivizálásának segítségével. Mindez különösen a hatalommegosztáson alapuló alkotmányosság és a liberális demokráciák tekintetében vet fel igen jelentős problémákat, ugyanis azok egyik legfontosabb működési szabálya, a hatalommegosztás elve kerül „kikapcsolásra” időlegesen a kivételes esemény elhárításának/elhárulásának idejére. Természetesen a hatalommegosztást és a jogállamiságot tekintve idővel helyreáll a rend és pusztán időbeli késéssel érvényesül a hatalmi ágak elválasztása, ennek ellenére a kivételesség mindig a végrehajtó hatalom előtérbe kerülését, továbbá a törvényhozás és a bírói kontroll gyengülését eredményezi. Mindezek alapján joggal merül fel az a dilemma, hogy a szükséghelyzetek kezelésére szolgáló kivételes állapot eredendően antidemokratikus-e vagy pedig éppen a demokrácia normál állapotban való fenntartásának eszköze. Ebben a tanulmányban a Covid–19 kapcsán vizsgálom meg a kivételes állapot és a demokrácia összetett és ellentmondásos kapcsolatát. A teljesebb képhez azonban utalni kell arra is, hogy mivel a kivételes állapot által hordozott antidemokratikus veszélyforrások elsősorban a felhatalmazással rendelkező kormányzatokhoz kötődnek és ezek a jelenségek fokozottan meghatározták a második világháború utáni politikaelméleti tendenciákat, a végrehajtó hatalomnak komoly szerepe lehet az autokráciák kialakulásában. Éppen ezért jelen tanulmányban az elméleti kiindulópontok tisztázása után először történeti kontextusban tárgyalom a végrehajtó hatalomban rejlő autoriter tendenciákat, amelyek a XX. század eszmeés politikatörténetében az alkotmányos diktatúra problematikájával kapcsolatban jelentkeztek, manapság pedig a kormányzati filozófiák átalakulásában, egyfajta állandó válságmenedzseri kormányzati filozófiában öltenek testet. Ezután térek rá arra, hogy a közelmúlt egymásra torlódó válságai közül a globálisan talán legmeghatározóbb Covid–19- pandémia kapcsán áttekintsem és elemezzem azokat a szakirodalmakat, amelyek a kivételes jogrend és kormányzás demokráciaproblémáival foglalkoznak. A többszempontú (történeti és kortárs megközelítéseket egyaránt vizsgáló) elemzés fő kérdése tehát, hogy a rendkívüli eszközökkel való kormányzás miként és hogyan hat a demokráciára, melyek azok az eszközök és módszerek, amelyek segítségével gátat szabhatunk a végrehajtó hatalom autoriter jellegének a vészhelyzeti időszakban.


Wednesday 17 January 2024

Népszuverenitás nélkül nincs intézményes szuverenitás (ATV, Egyenes beszéd 2024. január 17.)

2024. január 17-én az ATV Egyenes beszéd című műsorának vendégeként kifejtettem, hogy jól leírja az Európai Unió (és benne Magyarország) helyzetét, hogy ha egy tagállam szavazatát pénzzel kell és lehet megvásárolni. Az, hogy az Európai Parlament mindezt üggyé teszi nagyon fontos és rámutat arra is, hogy nem csak az EU és Magyarország között van egy vita, hanem az EU intézményei között is, különösen az Európai Bizottság és a Parlament gondolkodik nagyon különbözően.

Nem szabad elfelejteni azt sem, hogy az Európai Bizottság akkor szabadított fel a kohéziós alapból a Magyarországnak járó 22 milliárd euróból 10 milliárd eurót, amikor az Orbán-rendszer a szuverenitásvédelmi törvénnyel sohasem látott mértékben rontotta le a jogállamiságot, jogbiztonságot, éppen azokat az értékeket, amely hiánya miatt eddig panaszkodott EU. Ursula von der Leyen szerint: „Magyarország elfogadott egy igazságügyi reformot, ami több fronton is megerősítette az igazságügyi rendszert…”.  A Bizottságnak látszólag el kellett érnie valamit, Orbánnak pedig pénz kellett: sajnos ennyire egyszerű a dolog. Sajnos az a helyzet, hogy a Bizottság nem érti vagy nem akarja érteni azt, hogy egy autoriter rendszernek nem lehet csak egyetlen elemén változtatni: az autoriter rendszerek nem így működnek.

Kifejtettem azt is, hogy az Európai Parlamentnek igenis van szuverenitása, hiszen az európai démoszt, az európai közakaratot testesíti meg és e nélkül nem beszélhetünk semmilyen más intézményi szuverenitásról. Tehát pl. az Európai Bizottság szuverenitása is erre alapozható. Egyébként ezen a ponton viszi félre az Orbán-rendszer is a szuverneitás-vitákat, hiszen állandóan a kormányzat, az állam szuverenitásáról beszél: a szuverneitás nem csak és nem is elsősorban hatalmi kategória, hanem a nép szuverenitásáról szól.

Az Ficó-Orbán találkozó kapcsán utaltam arra, hogy a két politikusnak szüksége van egymásra, de mindez nem jelenthet tartós szövetséget, pusztán hatalmi egymásrautaltságot. Eléggé aggasztó, hogy a tényleg fontos V4-es együttműködést teljesen ellehetetlenítette Orbán külön utassága, ugyanakkor a mostani magyar-szlovák közeledés mindezt nem fogja tudni helyrehozni. Ha bármi is igaz abból, hogy az Orbán-rendszer segítette (akár a migrációs politika nyomásgyakorló eszközeivel) Ficót hatalomba jutni, akkor az nagyon aggasztó jelenség és pontosan azt mutatja, hogy a szuverenitást fontos értékként beállító Orbán-rendszer előszeretettel avatkozik be más országok belügyeibe.

Friday 12 January 2024

Ecological Emergency and Christian Universalism in the Era of Polycrisis (DIALOP, 12 January 2024)

I was honoured to be able to present the DIALOP Conference on Integral Ecology for a Social Ecological Transformation Sophia University Institute in Loppiano (Florence-Italy), 11-13 January, 2024. The title of my presentation: Ecological Emergency and Christian Universalism in the Era of Polycrisis.

In the framework of the refugee and migration crisis, the pandemic, and the wars, we have entered an era of overlapping crises, or polycrisis. The failures of liberal democracy opened the way of authoritarian right-wing populism, which on the one hand remained integrated into the neoliberal capitalism and on the other hand dismantled the legal basis of constitutional democracy. To mitigate the effects of the global ecological and climate crisis, we need the instruments of exceptional governance measures under democratic control. At the same time, we are witnessing that the authoritarian populist right (especially in Hungary) has started to use the tools of exceptional governance measures in a manipulative and undemocratic way. My position is that in order to tackle the ecological and climate crisis, we need to stop the continued authoritarian use of exceptional government measures. As Laudato si’ pointed it out very sharply: “Regrettably, many efforts to seek concrete solutions to the environmental crisis have proved ineffective, not only because of powerful opposition but also because of a more general lack of interest… We require a new and universal solidarity.”  It is only through extraordinary measures of governance under national and supranational democratic control, established within the framework of Christian universalism and solidarity, that we can prepare for the era of polycrisis. The exceptional measures must be wrested from the hands of the authoritarian right, and this requires a political consensus that sees neoliberal capitalism as the root cause of the climate and ecological crisis.

Saturday 23 December 2023

Emergency Power in Hungary and the COVID-19 (Canadian Journal of European and Russian Studies)

My new paper has been published:

Antal, Attila. 2023. “Emergency Power in Hungary and the COVID-19”. Canadian Journal of European and Russian Studies 16 (3):59-77. https://doi.org/10.22215/cjers.v16i3.3727.

We live in an era of overlapping states of exceptions: the climate and ecological emergency, the permanent crisis of global capitalism, the migration crisis, the COVID-19 pandemic. Relying on the Hungarian political regime, this paper investigates how and why exceptional measures restructure our life. It can be argued that the main outcome of the exceptional measures is the rise of a new executive power, and it is demonstrated how heavily authoritarian regimes rely on the state of exception. It has been argued here that behind the strengthening of the emergency power there is the new rise of unlimited executive power, which is nothing more than the legal and political fulfilment of two-thirds majority power. Upon the case of the permanent state of exception of the Orbán regime, it can be said that the COVID-19 as an epidemiological crisis cannot be traced back to the Orbán administration, but the executive power has found a way to create a new political crisis based on the epidemic. The paper briefly discusses the impact of the 2022 Hungarian national election campaign period and the Russian aggression against Ukraine in February 2022 on the Hungarian emergency powers.



Thursday 21 December 2023

Az orbáni államkapitalizmus kivégzi a közszolgáltatásokat (ATV, Egyenes beszéd 2023. december 21.)

2023. december 21-én az ATV Egyenes beszéd című műsorának vendégeként Orbán Viktor miniszterelnök sajtótájékoztatójáról beszélgettünk. Ennek kapcsán kifejtettem, hogy a miniszterelnök szeret úgy tenni, hogy a parlementnek mintha még lenne bármilyen szuverenitása. Valójában az egész törvényhozás a végrehajtó hatalom présében működik és erről szól a „szuverenitásvédelminek” csúfolt törvény is: a kormányzat politikai hatalmának megerősítéséről.


Az ukrajnai orosz agresszió kapcsán elmondtam, hogy nem csak abban van ellentmondás, hogy a miniszterelnök katonai műveletnek nevezte az orosz–ukrán háborút, mert szerinte háborúról akkor lehet beszélni, ha van hadüzenet és máshol használta a „véres háború” kifejezést, hanem főként abban, hogy azzal fenyegetőzik, hogy az ukránok NATO-tagsága azt jelentené, hogy másnap katonákat kell küldenünk: de ha szerinte nincs is háború, akkor miért kellene katonákat küldeni. Jól látható, hogy Orbán fuldoklik azokban a geopolitikai játszmákban, amelyekbe belekezdett: mivel végletesen elkötelezett Putyin irányába, ezért az USA és a mag-Európa mindent megtesz Orbán diplomáciai, nagypolitikai és egyéb színtereken, a „szuverenitásvédelmi” törvény valójában elsősorban erre válasz. Orbán szuverén akar lenni abban az értelemben, hogy bármit megtehessen, bármilyen határt átléphessen.

Orbán azt is mondta: „Én nem a magam által gerjesztett félelmek árnyékában élek…”. Szerintem ez igaz: a magyar társadalom él a miniszterelnök által gerjesztett félelmek árnyékában és ezt a lehetőséget használja ki Orbán és ez nagyon is aggasztó. Orbán fizetésének emelkedése kapcsán megemlítettem, hogy mindez a jéghegy csúcs: a magántőke alapok országában a NET-tőkés elit ezermilliárokat priviatizált ki és ebben a kontextusban a miniszterelnök emelekdő fizetése nem nagy tétel, persze számít, de jó helyzetben lennénk, ha ez lenne a legnagyobb bajunk.

Az állami kastélyok privatizálása kapcsán a köztársasági elnök alkotmányossági vétól élt. Ennek kapcsán kifejtettem, hogy pontosan látszik az a tendencia, hogy a szorult helyzetben lévő kormányzat a közszolgáltatásokat a lehető legtágabb értelemben le akarja építeni és ebben a magántőke bevonásának kulcsfontosságú szerep jut. Ezt én orbáni államkapitalizmusnak nevezem. Orbán is utalt arra, hogy a magyar egészségügyi rendszer „valami kutyulék” – hát, az! A kastély-ügy mutatja azt, hogy a Fideszen belül is érzik azt, hogy óriási tragédia és kockázatokkal jár az állami szolgáltató rendszerek válsága, kiprivatizálása.

Végül pedig utaltam arra is, hogy ez a neoliberális tendencia az állami szektor minden ágát érinti enegertikától, egészségügyön át a kulturális területekig. Ennek fényében pedig példanélküli az, hogy az Orbán-rendszer elhetetleníti a művészettörténet oktatását az állami középiskolákban.

Wednesday 29 November 2023

Miért nem fontos az energiaszuverenitás az Orbán-rendszernek? (ATV, Egyenes beszéd 2023. november 24.)

Az ATV Egyenes beszéd című műsor vendégeként 2023. november 24-én kifejtettem, hogy egy jól működő főváros mindenki érdeke. Ha az Orbán-rendszer a szuverenitását arra használja, hogy tönkre tegye a fővárosi önkormányzatot, akkor igen nagy a baj. Ugyanakkor ez a büntető logika abban a mentalitásban gyökeredzik, amelyet Lázár János fejtette ki és ami szerint csakis azok az önkormányzatok számíthatnak állami forrásokra és együtműködésekre, amely nem ellenzékiek. Ez a megközelítés nem több nyílt zsarolásnál és már ott tartunk, hogy az Orbán-rendszer nem csak az ellenzéket, hanem a választók egészét is zsarolja.

Utaltam továbbá arra is, hogy a magyar kormány szándékosan úgy alakította ki a rezsicsökkentés rendszerét, hogy az ne a leginkább rászorultakon, hanem azokon segítsen leginkább, akik meg tudnák fizetni a rezsiköltségeiket. Ezzel párhuzamosan nem indított átogó energiahatékonysági programokat. Mindezzel nem tett mást, mint konzerválta az energiaszegénységet Magyarországon. Ez történelmi bűn a mostani válságos időszakban, különösen a klímaválságban. Én úgy gondolom, hogy ha a kormánynak fontos lenne az energiaszuverenitás, akkor ragaszkodnia kellene ahhoz, hogy az állam igenis beleszólhat az energiaárakba - csak éppen a legkiszolgáltatottabb embertársaink érdekében. Ezt nem akarja megtenni az antiszociális Orbán-rendszer. Ugyanis nem fog azzal szembenézni, hogy tévút volt a rezsicsökkentés orbáni formája, mert olyan nincs, hogy az állam azért szabályozza az energiaárakat, hogy azok (pl. a földgáz esetén) a piaci árak felett legyenek és nyerészkedjen maga a poltikai rendszer, s egyúttal azzal is szembe kellene nézni, hogy nincs rezsicsökkentés energiahatékonyság nélkül.

Saturday 25 November 2023

Antal Attila az ELTE ígéretes kutatói között (2023. november 24.)

Az a megtiszteltetés ért, hogy 2023. november 24-én, A tudományos kutatás napja az ELTE-n rendezvény keretében átvehettem az "ELTE ígértes kutatója" elismerést jogtudomány kategóriában. A tudósítás itt olvasható az ELTE honlapján, a bemutatkozás itt érhető el, a bemutatkozó videó pedig itt nézhető meg.



Wednesday 15 November 2023

Az Orbán-rendszer nem "megvédi", hanem kiszolgáltatja a szuverenitást (ATV Egyenes beszéd, 2023. november 15.)

Az ATV Egyenes beszéd című műsorának vendégeként 2023. november 15-én kifejtettem azt, hogy bár nagyon fontos az, hogy a 21. században, a klímaválság korszakában a szuverenitásról beszéljünk, de ahogyan az Orbán-rendszer teszi inkább azt sugallja, hogy nem megvédeni szeretné a szuverenitást, hanem fél annak gyakorlásától és az ebből származó felelősségtől. Az Orbán-rendszer előbb a nyugati gépjárműipari vállaltok, majd pedig most az ázsiai hátterű akkumulátorcégek javára mondott le a nemzeti szuverenitásról: jól jelzi ezt a Munka törvénykönyvének az átalakítása, a legális sztrájk ellehetetlenítése, a szakszervezetekkel szembeni ellenszenv. Egy ilyen politikai rendszer nehezen beszélhet hitelesen a szuverenitásról. Annál is inkább, mert az a homályos kategória, hogy "a külföldi finanszírozástól meg kell védeni a választások tisztaságát", bizony felvet olyan kérdéseket, hogy a korai Fidesz is érintett a rendszerváltáskori időszakból a külföldi pénzekhez való hozzáférésben, valamint az a tevékenységet, amelyet a kormány most idehaza büntetni akar rendelni, azt rendszerszinten műveli a környező országokban: politikai és pénzügyi erővel avatkozik be a folyamatokba.

Arra is utaltam, hogy a szuverenitás kérdése energetikai szempontból is kulcsfontosságú: fájó, hogy az Orbán-rendszer az elmúlt évtizedben nem rendelkezett nagyon komoly energiapolitikai és energiahatékonysági stratégiával. A miniszterelnök a hatalom- és geopolitikára fókuszált és ennek rendelte alá az energiapolitikát (legyen „olcsóként” kommunikálható orosz gáz, és ennek behozatalából a holdudvar meg tudjon gazdagodni, s ugyanez igaz az új paksi atomerőműre is). Mindez szerintem óriási hiba volt és az energiaválság időszakára gyakorlatilag lemeztelenítette az energiaszegény magyar társadalmat. Vagyis az a politikai rendszer, amely most „védi” a saját szuverenitását sohasem gondolkodott abban, a 21. században az igazán fontos az energetikai szuverenitás és az zöld energiában, valamint az energiahatékonyságban keresendő. Úgy vélem, hogy az Orbán-rendszer alapjaiban érti félre a szuverenitás gondolatát, mert azt nem az államra, hanem a politikai rendszerre vonatkoztatja: a szuverenitás nem lehet a politika korlátlan cselekvési szabadsága. Az L. Simon-ügy kapcsán pedig hangot adtam annak, hogy botrány jelzi azt, hogy a "fortélyos félelem" igazgat és az Orbán-rendszerben menekül a szakértelem. A 20. századi tapasztalatok alapján pedig órási veszély, ha a politikai rendszer a saját maga által legyártott szélsőjobbhoz kezd igazodni: történelmi tapasztalat, hogy ennek mindig tragédia a vége.

Thursday 9 November 2023

Meghívó habilitációs eljárásban tartandó nyilvános előadásokra (ELTE ÁJK, 2023. november 29.)

 MEGHÍVÓ

Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kar Habilitációs Bizottsága
tisztelettel meghívja Önt

Dr. Antal Attila egyetemi adjunktus (ELTE ÁJK)

habilitációs eljárásában tartandó nyilvános előadásokra.

 

Tantermi előadás:

A politikai ideológiák és kormányzás a válságok korában

2023. november 29. (szerda) 16:00

Tanári Klub

Tudományos előadás (angol nyelvű összefoglalóval):

A rendkívüli eszközökkel való kormányzás és a válságok kora

Governance by extraordinary measures and the age of crises

2023. november 29. (szerda) 17:00

Szenátusi terem

 Az előadások helyszíne:

Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kar

1056 Budapest, Szerb utca 21-23.

A Szakmai Bírálóbizottság összetétele:

Elnök:        Dr. Hoffman István egyetemi tanár (ELTE ÁJK)

Bírálók:     Dr. Balázs Zoltán egyetemi tanár (BCE)

                   Dr. Kákai László egyetemi tanár (PTE ÁJK)

Tagok:       Dr. Kaiser Tamás habil. egyetemi docens (NKE)

                   Dr. Pozsár-Szentmiklósy Zoltán habil. egyetemi docens (ELTE ÁJK)

 

A habilitációs eljárás anyagai megtekinthetők a Habilitációs Bizottság Titkárságán (1053 Budapest, Egyetem tér 1-3., 116.). A tudományos előadáson minden résztvevő jogosult kérdést feltenni vagy hozzászólni, a tantermi előadást nem követi vita.

 

Budapest, 2023. október 25.

 

                                                                                            Dr. Király Miklós s.k.

                                                                                   a Kari Habilitációs Bizottság elnöke



Wednesday 18 October 2023

„Itt nemcsak egy ebédmenüről van szó, hanem politikai identitásról” – 20 éves a söjtöri lakoma (Telex, 2023. október 18.)

2003. október 18-án volt a szociálliberális koalíció söjtöri kormányülése és az itteni "lakoma", amelyet sikerrek keretezett át a radikális jobboldal és annak a szerepébe benyomuló Fidesz. Söjtör tehát a populista identitáspolitika szimbolikus kezdőpontja is. Erről és még sok másról beszéltem a Telexnek egy videóösszeállításban és egy külön interjúban is.



"A populista korszellemet összességében nem tudja magába fogadni a szocialista párt, és szerintem a koalíció liberális oldalának, az SZDSZ-nek ebben kulcsfontosságú szerepe van. Én itt látok egy nagyon erős nyomást, hogy nem lehet az orbáni utat, vagy a kibontakozó orbáni utat követni. Nem lehet ezt választani. Itt szerintem van egy ütemtévesztés, van egy kommunikációs melléfogás. Nagyon nagy, a kétezres évekre és egyébként mára is lerakódó hatása van annak, hogy a szociálliberális oldal igen sokáig irtózott a populizmustól. A szociálliberális oldalon végig a decens technokrata magatartás, a népközösségtől való irtózás érvényesül. Csak Gyurcsányék kacérkodnak ezzel a megközelítéssel, de az alapvetően egy elitista, blairista projekt. Próbál népszerű karakter lenni, mediatív térben elhelyezni magát, de ez mégsem az az inherens megközelítés, amit a Fidesz épített ki, azaz hogy mi vagyunk a nép egyszerű gyermekei. A Fidesznek sikerült elhitetnie magáról, hogy ők a társadalmat, az egyszerű embereket, az elittel szemben álló tömeget, a népet képviselik. Tehát mi vagyunk a plebejusok, mi vagyunk a nép, mi vagyunk, akik otthon vannak ebben a hazában, és velünk szemben azok állnak, akik az elitet képviselik, a bankelitet, a gazdasági elitet, akik elszakadtak a valóságtól, akik városiak, akik távol vannak."

"Ha a szocialista párt szembenézett volna a saját politikájával, emlékezetpolitika szintjén szembenéz a Kádár-rendszerrel, szembenéz azzal, hogy onnan mit lehet tovább vinni – mert szerintem nagyon sok mindent fel lehetett volna abból használni, de ugye pont a liberális koalíció kényszerei nem engedték ezt –, ha esetleg máshogy alakul a koalíció, mondjuk, a szocialista miniszterelnök, Gyurcsány Ferenc nem a liberális krédóhoz próbál meg igazodni, akkor szerintem születhetett volna másik irányvonal a szociálliberális oldalon."

Thursday 12 October 2023

Minden jogalkotás tükrözi a jogalkotó morális állapotát (ATV, Egyenes beszéd, 2023. október 12.)

2023. október 12-én az ATV Egyenes beszéd című műsorának vendégeként az új építészeti törvény tervezete kapcsán kifejtettem, hogy minden jogalkotási aktus valahol tükrözi az azt megszövegező, megalkotó jogalkotó morális állapotát. Az új építészeti jogszabályt Lázár János minisztériuma készítette elő, azé a miniszteré, aki nyíltan vállalta, hogy "mindenki annyit ér, amennyije van". A törvény a Balatonhoz kapcsolódó építési szabályok megváltoztatásával (a strand és kemping fogalmának törlésével, a tó medrének jogi értelemben vett csökkentésével, magánfürdőházak létesítésével) beismeri azt, hogy az Orbán-rendszer azt a neoliberális logikát követi, hogy a közvagyon minden határ nélkül magánosítható, privatizálható. Mindez nem ígér sok jót a magyar társadalom számára és az a különösen dermesztő, hogy az Orbán-rendszer tönkre tette a munka világát, kiszolgáltatta a munkást a tőkének és most el akarja venni a pihenéshez való jogot is a közvagyonnak és a természeti közös értekeinknek a privatizálásával.

A friss GDP-adatok kapcsán pedig utaltam arra, hogy érdemes azt leszögezni, hogy az olyan típusú vészjelzések, hogy „már Románia is megelőz bennünket” szerintem nagyon méltatlanok és valamiféle magyar kivételességtudatról árulkodnak. Miért kellene, hogy a magyar gazdaságnak valamiféle természetes vezető szerepe legyen a régióban? Hiszen eleve egy olyan félperifériás közép-kelet-európai térség részei vagyunk, amely csakis együtt lehet sikeres. Tragikus egyébként, hogy a korábban még közép-kelet-európai együttműködéssel kampányoló Orbán-rendszer tönkretette a régiós együttműködési lehetőségeket.

Másrészt pedig utaltam arra is, hogy miért is lennének jók a hazai gazdasági adatok, hogy ha olyan kormányzatunk van, amely „erőforrásnak” tekinti az embereket és a munkás megbecsülése helyett a saját tőkéseit védi. Egészen drámai az, hogy az Orbán-rendszer győzelmi jelentéseket szeretne kommunikálni és közben éppen lemondott azokról a rendszerekről és jóléti szolgáltatásokról (oktatás, egészségügy, közösségi közlekedés), amelyek meg tudnák teremteni a gazdasági prosperitás társadalmi alapjait. A recesszió és az infláció okozta társadalmi válságot nem fedheti el a kormányzat. Ha a kormányzat a rossz makrogazdasági adatok miatt eltávolíttat valakit a statisztikai hivatalból, az annak a beismerése, hogy nem mernek szembenézni azzal a valósággal, amit ők csináltak. Jellemző az Orbán-rendszerre, hogy félnek a szakemberektől, mert megmutatják nekik azt a valóságot, amelyet kommunikációval próbálnak elfedni. Az Orbán-rendszer hiába akarja kozmetikázni az adatokat, az emberek tudják és bőrükön érzik a valóságot.

Végül pedig emlékeztettem arra is, hogy hol vagyunk 2010-hez képest, amikor az Orbán-rendszer a "jó állam", a "jó kormányzás" ígéretével kezd kormányozni: az Orbán-rendszer kapcsán végletesen megdőlt az a mítosz, hogy tudnak kormányozni, hiszen a gazdasági prosperitás időszakában nem ruháztak be azokba a társadalmi rendszerekbe, amelyek válságállóvá tehették volna a társadalmat. Ez hatalmas tragédia!

Saturday 23 September 2023

The Extraordinary Governance Measures in Hungary (Towards a Siege Mentality?, online workshop, 23 September 2023)

I have participated at the Towards a Siege Mentality? Crisis, Authoritarianism, and Emergency Powers in the Long Twentieth Century Virtual workshop, 22-23 September 2023. My paper's title: The Extraordinary Governance Measures in Hungary.