Tuesday, 3 September 2019

Kritikai hét - 2019. szeptember 23. és október 1. között


A Kritikai hét egy gyedülálló programsorozat 8 szervezet együttműködésében, melynek célja a hazai és Magyarországgal foglalkozó társadalomelméleti és társadalomkritikai témákkal, kérdésekkel foglalkozó kutatók, aktivisták, közéleti szereplők közös gondolkodásra késztetése.

Ebben az egy hétben hat önálló eseményre kerül sor, köztük folyóirat- és kötetbemutatókra, egy angol nyelvű beszélgetésre és egy konferenciára is. Szeretnénk megmutatni azt, hogy a kritikai látásmódnak igencsak fontos helye van a társadalomtudományokban és a közéleti vitákban.

Együttműködő partnerek:

Fordulat folyóirat
Helyzet Műhely
Kellék folyóirat
Mérce
Polányi Center
Politikatörténeti Intézet Társadalomelméleti Műhelye (PTI TEM)
Progress Alapítvány
Új Egyenlőség


ESEMÉNYEK

2019.09.23. (hétfő) 19.00–21.00
Karl Polanyi Research Center of Global Social Studies
(1093 Budapest, Közraktár utca 4-6. )
A POLÁNYI CENTER KÖNYVBEMUTATÓJA:
Chris Hann: Repatriating Polanyi. Market Society in the Visegrád States
(CEU Press, 2019)
Résztvevők: Joanna Mroczkowska, Pulay Gergő, Sárkány Mihály, Szelényi Iván


2019.09.24. (kedd) 17:00–19:00
Politikatörténeti Intézet
(1054 Budapest, Alkotmány u. 2.)
A KELLÉK FOLYÓIRAT LAPSZÁM-BEMUTATÓJA:
„Populizmus(ok)” – Elméletek, viták (61. szám)


2019.09.25. (szerda) 17:00–19:00
Örkény István Könyvesbolt
(1137 Budapest, Szent István krt. 26.)
A PROGRESS ALAPÍTVÁNY KÖNYVBEMUTATÓJA:
Antal Attila, Ágh Attila, Éber Márk Áron, Kapelner Zsolt, Pásztóy András, Pogátsa Zoltán: Neoliberális hegemónia Magyarországon. Elemzés és kritika
(Noran Libro Kiadó, Megjelenés: 2019. szeptember 20.)


2019.09.26. (csütörtök) 18:00–20.00
Gólya – Új helyszínen!
(1089 Budapest, Orczy út 46-48.)
A HELYZET MŰHELY BEMUTATJA A FORDULAT FOLYÓIRAT 26. SZÁMÁT: 2008–2018: Válság és hegemónia Magyarországon


2019.09.30. (hétfő) 17.00–19.00
Politikatörténeti Intézet
(1054 Budapest, Alkotmány u. 2.)
A PTI TEM ÉS A FEPS KEREKASZTAL-BESZÉLGETÉSE:
Two Elecions in Southern Europe
Résztvevők: Vassilis Ntousas (Senior International Relations Policy Advisor, FEPS), Maria Freitas (Senior Policy Advisor, FEPS), Pogátsa Zoltán (Új Egyenlőség), Bíró-Nagy András (Strategy, Policy Solutions)


2019. október 1. (kedd) 14.00–20.00
Politikatörténeti Intézet
(1054 Budapest, Alkotmány u. 2.)
A PTI TEM KONFERENCIÁJA:
A baloldal rendszerváltása
Tervezett előadók: Artner Annamária, Ágh Attila, Éber Márk Áron, Farkas Péter, Feró Dalma, Földes György, Hegyi Gyula, Kiss Viktor, Merényi Miklós, Pásztóy András, Tamás Gáspár Miklós, Vajnai Attila

Sunday, 1 September 2019

Kivételes állapotban - könyvbemutató az Új Gólyában

Szeretettel hívok mindenkit új könyvem bemutatójára:
2019. szeptember 12. 18.00-19.30
Új Gólya  (1089 Budapest, Orczy út 46-48.)

A kötet kapcsán 
MINKÓ MIHÁLLYAL, az Extinction Rebellion Magyarország aktivistájával
és
TAKÁCS ÁDÁMMAL, az ELTE BTK Atelier Interdiszciplináris Történeti Tanszék egyetemi adjunktusával
beszélgetek.

A beszélgetés főbb témái: Mit jelent a biopolitika? Miért szükséges korunk politikájának megértéséhez? Hogyan elemezhető a modern állam, a szélsőségesség biopolitikai keretrendszerrel? Hogyan kapcsolódik a menekültválság, a rasszizmus, a klímaválság a biopolitikához? Mit jelent a kivételes állapot a klímaválság korában? Megoldás lehet-e a kivételes állapot az ökológiai- és klímakatasztrófára?

REGISZTRÁCIÓ: https://forms.gle/3DMMpTQudUE6Fsh19
A regisztrációra technikai okokból van szükség, természetesen senkit nem kívánunk kizárni a részvételi lehetőségből.

Friday, 30 August 2019

Constitutionalized Dictatorship: A New Hegemony of Authoritarian Populism and Authoritarian Neoliberalism in Hungary - APSA 2019

It is my honor having a lecture at 115th American Political Science Association’s Annual Meeting & Exhibition August 29 September 1, 2019 Washington, DC, USA. My lecture's title is: Constitutionalized Dictatorship: A New Hegemony of Authoritarian Populism and Authoritarian Neoliberalism in Hungary.


The contemporary democracies are facing their deepest crisis and biggest challenge ever. Although several factors have changed, the core challenge remained: the oppression of authoritarian structures. In the second half of the 20th century the capitalism entered to its authoritarian neoliberal phase. At the beginning of the 21st century the authoritarian right has rapidly reborn in the field of authoritarian state, which can be called post-fascism. According to my concern, these two tendencies have tightly coupled in the framework of authoritarian right-wing populist regimes. Rosa Luxemburg showed that imperialism and imperialist war could not be overcome within the framework of capitalism. The rule of law based liberal democracy and liberal constitutionalism tried to put this militarist nature of capitalism into legal/constitutional frameworks. The failure of liberal democracy opened the contemporary way of authoritarian right-wing populism, which on the one hand remined integrated into neoliberal capitalism and on the other hand dismantled the legal basis of liberal constitutionalism (human rights, rule of law). A new hegemonic structure has been created in the USA under the Trump’s administration, in Putin’s and Erdoğan’s systems as well, and it is most striking in Eastern Europe especially in the post-fascist Hungarian Orbán’s regime. 

This paper is based on my forthcoming book The Rise of Hungarian Populism: State Autocracy and the Orbán Regime (Emerald Publishing, 2019) which, analysing the Hungarian case, investigates how the authoritarian neoliberalism cooperates with authoritarian state ruled by the populist right. On this basis, I argue here that the authoritarian turn of our time is based on the common tyrannical nature of capitalism and post-fascist right-wing politics. My other main thought here is that the liberal democracy was undermined by not just the state autocracies, but the neoliberal autocracy. The authoritarian populism cannot be seen as an extreme form of freedom speech, nor the neoliberalism be considered as a form of economic freedom. Authoritarian populism and authoritarian neoliberalism are against freedom, justice, equality and democracy. The main challenges of our time how can we fight back against these constitutionalized dictatorships, because it is to say that authoritarian populism and neoliberalism are about to constitutionalize themselves.

Thursday, 29 August 2019

The Rise of Hungarian Populism: State Autocracy and the Orbán Regime

This was the most challenging project of my recent months, and it is my great pleasure to announce that my first English book is on its way published by Emerald Publishing in October 2019. The title is: The Rise of Hungarian Populism: State Autocracy and the Orbán Regime. For sure the topic it the political theoretical and critical, moreover historical investigation of the Orbán regime.


Description
Under the tenure of Prime Minister Viktor Orbán, the political system in Hungary has moved significantly in an autocratic direction, yet there is a lack of research explaining the historical context, political landscape and drive behind this shift. This book offers a deep historical and theoretical investigation into how this authoritarian, populist regime has evolved. Backlash from globalization in the 21st century, dissatisfaction with the European Union and international fiscal institutions have created a situation in which Orbán’s regime is able to thrive. New kinds of autocracy cannot be properly understood without a thorough analysis of Eastern Europe’s development in the 20th century and the neoliberal agenda before and after the regime changes. There is a major oversight in the contemporary literature regarding the historical and theoretical origins of right-wing authoritarian populism in Hungary. This book explores the main factors behind the Orbán regime including the country’s authoritarian populist past, the charismatic charm of populist leaders, and cooperation between neoliberal and state autocracy. By providing a thoroughly researched historical narrative and offering an alternative critique of right-wing populism, this text will prove invaluable for researchers seeking to understand Eastern European history and politics, as well as populism, authoritarianism and neoliberalism more broadly.

Product Details
Format:Paperback
ISBN: 9781838677541
Published:09 Oct 2019
Publisher:Emerald Publishing Limited
Dimensions: 206 pages - 129 x 198mm
Series:Emerald Points

Contents
Chapter 1. Theory of Authoritarian Populism and Neoliberalism
Chapter 2. The Origins of Authoritarian Populism in Hungary 
Chapter 3. The Orbán’s Regime: Neoliberal and Authoritarian Populist Backlash
Chapter 4. Conclusion: A War Between Law and Politics

It can be pre-ordered
Emerald Publishing

Friday, 16 August 2019

Megjelent a Kellék folyóirat 61. száma: Populizmus(ok)


Megjelent az erdélyi Kellék filozófiai folyóirat legújabb, 61. száma, amelynek címe: Populizmus(ok). Nagy megtiszteltetés volt egy cikket közölni itt számos kiváló Kollégám mellett. A tanulmányom címe: Az autoriter nacionalista és a transznacionális populizmusok. Ősszel szervezünk egy budapesti lapbemutatót is.

A tartalomjegyzék:

Elméletek, viták
  • Cas Mudde: A populista korszellem
  • Margaret Canovan: Bízz a népben!
  • A populizmus és a demokrácia két arca
  • Ernesto Laclau: Populizmus: mit fed a név?
  • Étienne Balibar: A populizmustól az ellenpopulizmusig: történet és stratégia
  • Paár Ádám: Vonzások és választások. Populizmus és konzervativizmus
  • Tallár Ferenc: Meggyengült centrumállamok – erősödő populizmusok?
  • Éber Márk Áron: A nép nevében. A populizmus új hullámának okai a neoliberális hegemónia után
  • Soós Kinga: „Kísértet járja be Európát”, avagy a populizmus diszkurzív kalandjai
  • Antal Attila: Az autoriter nacionalista és a transznacionális populizmusok
  • Kiss Viktor – Kerékgyártó Ágnes: A politika visszatérése?
  • Chantal Mouffe és a baloldali populizmus
  • Kapelner Zsolt: Lehet-e demokratikus a populizmus?
  • Lányi András: Populizmus, avagy a demokrácia válsága

Kelet-közép-európai változatok
  • Kiss Tamás: A fejlődési idealizmus és a neoliberális populizmus között. Szempontok a román professzionális középosztály antikorrupciós diskurzusának értelmezéséhez
  • Bartha Ákos: Populista antifasizmus? A Magyar Front – Magyar Nemzeti Felkelés Felszabadító Bizottsága (1944) a korabeli dokumentumok alapján

Friday, 12 July 2019

Ultimátum az emberiségnek

A globális klíma- és ökológiai válság az emberiség számára intézett ultimátum: vagy változtatunk, vagy pedig nincs tovább! Ha túl akarjuk élni, ugyanilyen erejű ultimátumot kell intéznünk a fennálló gazdasági és politikai rendszer ellen.
Klíma- és ökológiai válsághelyzet van: sorra dőlnek meg a hőmérsékleti rekordok, az extrém időjárási körülmények emberi sorsokat roppantanak meg, a fajok kihalása mindennapos jelenséggé vált és a válság tovagyűrűző hatásai beláthatatlan károkat okoznak életünkben, egészségünkben, társadalmainkban. A jövő generációk, azok jogai innentől értelmetlen kifejezésekké váltak, hiszen még a mi generációnkra visszaüt az a válság, amelyet korszakunkban indítottunk el és amely ellen elmulasztottunk cselekedni.
Két dolgot azonban érdemes leszögezni.
Egyrészt ez a válság még azokat az országokat is sohasem látott mértékben fogja terhelni, amelyek politikai vezetői elfogadják a globális válság tényét és tenni is akarnak a hatások mérséklése érdekében (főként, ha társadalmuk széles tömegeit kívánják megmenteni), és amelyek társadalma legalább minimálisan fel van készítve az elkövetkező évekre. Mindez Magyarországról egyáltalán nem mondható el: az Orbán-rendszer sohasem tekintette feladatának a társadalom felkészítését, nem jeleskedett a klímavédelemért folytatott harcban (sőt az ország gazdaságát a nyugati autóipar csapdájába zárta be, belefogott a beláthatatlanul korrupt és számos katasztrófa-lehetőséget felvető paksi bővítésbe), sőt újabban politikai zsarolásként használja a „klímafegyvert” az európai porondon.
Másrészt ennél is jelentősebb probléma, hogy a magyar társadalmat rendkívül rossz fizikai, mentális és lelki állapotban éri gazdasági, társadalmi rendünk és mindennapjaink valamilyen mértékben biztosan bekövetkező összeomlása. A politikai és társadalmi elit megbocsáthatatlan hibát vétett, hogy az eddigiekben elmulasztotta a felkészülést, de az már nemzetárulással ér fel, hogy az Orbán-rendszer mérhetetlen erőforrásokat csoportosított át önmagához a lehető legszélesebbkörű társadalmi felkészülés elindítása helyett. Az Orbán-rendszerről azonban nem lehet azt állítani, hogy ne lenne tisztában a ránk váró katasztrófával, éppen ezért a felelőssége is minősített: olyan végletesen szétszakította a magyar társadalmat, hogy csakis azok tudják megengedni maguknak a klímaváltozás hatásaira való felkészülést, akik magának a rendszernek a nyertesei, sok millió honfitársunk viszont állami beavatkozás nélkül drámai helyzetben találhatja magát.
Elborzaszt, hogy a klíma- és ökológiai válság olyan pillanatban sújt le a magyar társadalomra, amikor a közszolgáltatások, különösen az egészségügyi rendszer romokban, miközben a kormányzat olyannyira eltökélt abban, hogy a vadkapitalista fizetős szolgáltatások felé terelje az embereket, hogy akár azt is állíthatjuk, hogy abban az országban, ahol az „akinek nincs semmije, az annyit is ér” elv érvényesül, ott csakis a leggazdagabbak „engedhetik meg maguknak” a túlélést. Én ebbe nem tudok és nem is akarok beletörődni! Sohasem hittem abban, hogy a „szmog demokratikus” (Ulrich Beck), vagyis, hogy a környezeti katasztrófa szegényt és gazdagot egyformán érinteni fog. Sajnos az a helyzet, hogy az olyan autoriter rezsimek, mint az Orbán-rendszer, megengedhetik maguknak, hogy saját elitjük számára bárkát építsenek. A vezér kegyén fog múlni, hogy mikor dob majd ki egy-egy mentőmellényt, hogy azzal társadalmi csoportokat zsarolhasson. Úgy vélem, hogy minden eszközzel el kell kerülni azt, hogy egy antidemokratikus és autoriter rezsim alatt érjen el bennünket a katasztrófa. Nem mentőmellényekre van tehát szükség, hanem annak társadalmi szinten való tudatosítására és felismerésére, hogy globális klímaválság van, még akkor is (főleg akkor), ha ezt sokan nem akarják beismerni, mert pillanatnyi érdekük ezt kívánja meg. Az Orbán-rendszer leváltása szükséges, de nem elégséges feltétele annak, hogy megpróbáljuk túlélni a válságot. Mindez alapvetően változtatja meg azt, ahogyan a politikáról, jobb- és baloldalról gondolkodtunk, hiszen csakis olyan pártokra, mozgalmakra támaszkodhatunk, amelyek komolyan veszik, sőt első helyre teszik a klíma- és ökológiai válsághelyzet ügyét.
Vajon azon elgondolkodtunk már (főleg a határkerítést támogató ellenzék), hogy az elmúlt évek durva menekült- és bevándorlásellenes gyűlöletkampánya azt a célt is szolgálhatta, hogy „felkészítsen arra”, hogy egy elsöprő erejű klímamigrációs helyzetben az autoriter rendszer brutális fizikai erőszakot is alkalmazhasson? Nem a (klíma)menekültet kell tehát gyűlölni, hanem azokat a politikai rendszereket, amelyek máshol és itt embertelen helyzetbe sodorják őket. Ebben a kivételes állapotban a megszokott paradigmákban való gondolkodás nem lesz elegendő, és ezért kell ultimátumot intézni a fennálló gazdasági és politikai rendszer egésze felé. Az alkalmazkodásért és a túlélésért vívott harcunk nem lehet sikeres, ha nem mondjuk ki, hogy az ember által okozott klíma- és ökológiai válság fő oka az a globális kapitalista struktúra, amelynek rabjaivá váltunk. Ebben a szellemben kell hangsúlyozni azt is, hogy ugyan globális megoldásokra van szükség, de a válság elleni védekezésben, a túlélésért folytatott küzdelemben elsősorban az államra kell, hogy támaszkodjunk.
Ezért nagyon fontos lenne mihamarabb visszaszerezni a magyar államot az azt fogva tartó orbáni magánérdek-hálózattól, ugyanis saját magunk és mások túlélése múlik mindezen! Jogunk van a túléléshez, ez azonban semmit sem ér politikai lehetőség nélkül!

Friday, 5 July 2019

Megjelent az új könyvem: Kivételes állapotban. A modern politikai rendszerek biopolitikája

Örömmel jelentem, hogy megjelent az új könyvem Kivételes állapotban. A modern politikai rendszerek biopolitikája címmel a Napvilág Kiadónál. A könyvbemutató 2019 őszére tervezem, de addig is megvásárolható a kötet a Napvilág Kiadónál,  a Librinél, a Bookline-on, és folyamatosan minden online könyváruházban is.

A kötetről röviden: 2016-ban publikáltam egy cikket A kivételes - mindennapos címmel az azóta tönkretett Népszabadságban. Azóta szinte mániákusan foglalkoztatott korunk biopolitikája, a kivételes állapot és kormányzást állandósulása. Nyilván nem függetlenül az Orbán-rendszer zsarnoki bipolitikájától és menekültellenességétől. 2019-re, több tanulmány és számos konferencia után jutottam el oda, hogy elmúlt évek gondolatait összeszedtem ebben a kötetben. Reményeim szerint adok benne néhány szempontot korszakunk kormányzásának, kegyetlenségeinek a megértéséhez és ha kiutat nem is, de néhány megjegyzést a hogyan továbbról mindenképpen ajánlok.

Néhány bevezető gondolat, alább pedig a tartalomjegyzék: "Joggal számíthattunk-e arra, hogy a Harmadik Birodalom, a holokauszt és a Gulág mindent és mindenkit megrengető szörnyűségei után elérkezünk oda, hogy napjainkra ismét a jogrendről leváló büntetés-végrehajtási intézmények jönnek létre? Sejthettük-e, hogy mára a munka világát meghatározó szabályok nem a munkások érdekeit védik, hanem a végletekig kizsákmányolnak? Készülhettünk-e arra, hogy a határainkra érkező menekülteket és bevándorlókat nem tekintjük embernek Gondolhattuk-e, hogy mindezzel párhuzamosan 2019-re egy másik típusú kivételes állapot, a klímaválsághelyzet bevezetéséért viszont egyenesen tüntetések szerveződnek szerte a világon?

Beléptünk a kivételes állapot korszakába. A jogállam felfüggesztése korántsem pusztán autoriter populista rendszerekben fordulhat elő, a biopolitika és azon belül a kivételes állapot politikája nem a demokrácia/totalitarizmus mentén alakul, hanem a hatalom sajátossága – elsősorban a modern hatalomé. A közeljövőben ezért korántsem hagyhatjuk magunk mögött a kivételes állapotról és legkülönfélébb megnyilvánulásairól szóló diskurzust, hiszen nincs hová visszatérni a kivételes állapotok felfüggesztésével: a „régi világ” – amelyet nevezhetünk liberális demokráciának, jóléti kapitalizmusnak, posztvilágháborús világrendnek – véget ért; a klíma- és ökológiai válság kellős közepén sokkal inkább azzal kellene foglalkozni, hogy újraértékeljük viszonyunkat a kivételes állapothoz."

 

Thursday, 20 June 2019

Fighting for Sovereignty: The Lie Behind the Right-Wing Populist Nationalism in Hungary - Sovereignties in Contention Conference in Madrid

I will give a lecture at Sovereignties in Contention: Nations, Regions and Citizens in Europe 26th International Conference of Europeanists, which takes place between June 20-22, 2019 at Universidad Carlos III de Madrid.





My title is:

Fighting for Sovereignty: The Lie Behind the Right-Wing Populist Nationalism in Hungary


It seems to be that Hungary under the Orbán-era has become one of the main fighters for sovereignty in the EU. In this paper I am trying to challenge this over-simplification and show the many faces of the system. According to my hypothesis under the populist-nationalist surface of the Orbán-regime there is disappointing compromise between the government and the globalized capitalism. The most state direct (subsidies, tax benefits) and indirect (labour law against the employees) aids have been given by the “nationalist Orbán’s governments” since the regime change. In this sense I put an emphasize on the investigation this new form of post-modern nationalism, which is based on discursive fight for sovereignty, but at the same time sacrifice it in the context of neoliberal capitalism. In this sense, I will analyse the pact between the Orbán’s governments and neoliberal (especially German) companies. Emphasizing and analysing this embarrassing phenomenon, the abdication of sovereignty and the brutal fight for it, are the main goals of this paper. I am dealing with this paper the discursive and economic nationalism as crucial factors of sovereignty.



Wednesday, 12 June 2019

Openness and Closedness – Culture and Science in Hungary and the Soviet Bloc after Helsinki

The Institute of Political History held an international scientific conference with the title Openness and Closedness – Culture and Science in Hungary and the Soviet Bloc after Helsinki. It was organised in the framework of the project Western Impacts and Transfers in Hungarian Culture and Social Sciences in the 1970s and 1980s supported by the OTKA/NKFIH. I had a lecture: The (Re)Institutionalization of Hungarian Political Science, which transcript is available at my Academia.edu.


Programme

9.30
Opening Panel

MELINDA KALMÁR (senior research fellow, University of Szeged):

The Decades of Détente – Dynamics of Interdependence

GYÖRGY FÖLDES (managing director, Institute of Political History):

Reform and Ideology after 1968

RÓBERT TAKÁCS (research fellow, Institute of Political History):

East-West Debates on the ”Third Basket” of the Helsinki Final Act

11.00

Culture – Region

VIVIANA IACOB (Centre of Excellence for the Study of Cultural Identity, University of Bucharest):

ITI in Eastern Europe: The Globalization of Socialist Theatre

ERIKA SZÍVÓS (associate professor, Eötvös Loránd University – ELTE):

Cultural Transfers in Urban Planning and Architecture

12.00 – Lunch break


13.00

Science

PÉTER CSUNDERLIK (research fellow, Institute of Political History):

From Criticising „NATO-history writing” to the Triumph of „Comecon-history writing”? – Change of Attitudes in Hungarian historiography after 1956

ATTILA ANTAL (senior lecturer, ELTE Faculty of Law):

The (Re)Institutionalization of Hungarian Political Science

ANDRÁS PINKASZ (economist, Hungarian Central Statistical Office): Rival Views of Economics in the 1980s in Hungary: Mathematical Economists, Neoclassical Economists, and the Creative Positivists


ERZSÉBET TAKÁCS (senior lecturer, Institute of Sociology, ELTE):

In the Mantle of Professionalization. Hungarian Family Sociology Research in the 1970s and 1980s (magyar nyelvű előadás)

Sunday, 2 June 2019

Kérdések és válaszok a rendszerváltásról (könyvbemutató)

Elérhető a Kérdések és válaszok a rendszerváltásról című kötet (Napvilág Kiadó, 2019), amely az utóbbi hónapok egyik legfontosabb projektje volt számomra és hihetetlenül nagy megtiszteletés volt benne közreműködni. 

A kötet Magyarország legújabb kori történetének egyik eseményekben és fordulatokban igen gazdag eseménysorát, az 1987–1989 között lezajlott rendszerváltást igyekszik immár 30 éves távlatból vizsgálni, választ adni a mind a napig sokakban felmerülő kérdésekre és kétségekre. A hatalom és ellenzéke, a pártalakulások, a tárgyalásos átmenet, a gazdasági és égető társadalmi problémák köré csoportosított kérdések közül nem hiányoznak a nemzetközi viszonylatok, valamint az egyre sürgetőbb nemzeti-nemzetiségi kérdésekre adott válaszok a korszak avatott szakértőinek interpretálásában.

Könyvbemutató és kerekasztal a Politikatörténeti Intézet
rendszerváltásról szóló évadának keretében:

2019. június 6. (csütörtök) 16 óra

Politikatörténeti Intézet (1054 Budapest, Alkotmány u. 2.)

16.00 – KÖNYVBEMUTATÓ
KÉRDÉSEK ÉS VÁLASZOK A RENDSZERVÁLTÁSRÓL

Szerkesztő: Ripp Zoltán
Szerzők: Antal Attila, Botos János, Feitl István, Ripp Zoltán, Takács Róbert

A kötetet bemutatja: RAINER M. JÁNOS történész

ezt követően:

16.30 – KEREKASZTAL-BESZÉLGETÉS
RENDSZERVÁLTÁS ÉS KULTÚRA

Milyen állapotban érte a rendszerváltás a magyar kultúrát? „Kapott-e” új jövőképet a kulturális-művészeti élet Magyarországon a rendszerváltás idején? Felszabadítóan hatottak-e a cenzurális megkötések, tabuk eloszlása? Milyen hatással volt a kultúrára a korábbi „védettség” megszűnése, a piaci viszonyok betörése a kultúrába? Hogyan jelentek meg az addig lefojtott ellentétek a művészi-kulturális közegben? A beszélgetés a fenti – és további – kérdéseket járja körül.

Résztvevők:
TÖRÖK ANDRÁS művelődéstörténész
VÁGVÖLGYI B. ANDRÁS író, rendező
WESSELY ANNA szociológus-művészettörténész

Moderátor: TAKÁCS RÓBERT történész, a kötet egyik szerzője


ISBN: 978-963-338-217-2
Megjelenés: 2019
Oldalszám: 260

Saturday, 25 May 2019

Miért autokrácia az Orbán-rendszer és mi következetik ebből? - Beszélgetés a Hvg.hu Fülke című podcastjában

2019. május 25-én, az EP-választás előtt beszélgettünk a Hvg.hu Fülke című podcast-jában Tóth Richárddal arról, hogy miért tekinthető autokráciának az Orbán-rendszer és mi következik ebből. Kitértünk arra is, hogy mi lehet a választás igazi európai és hazai tétje, miért annyira szomorú, hogy a felső középosztály nyíltan elkezdte támogatani a diktatórikus berendezkedést és hogy a legfiatalabbak választók számára mindez mit jelent. Megfogalmaztam tovább azt, hogy a baloldal számára önmagában Európa nem lehet megoldást és hogy éppen itt van az ideje egy radikális baloldali párt létrehozásának.

Tuesday, 21 May 2019

Nyelv, biológia, szabadság. A 90 éves Chomsky jelentősége a tudományban és azon túl

Megjelent a Gondolat Kiadó gondozásában és Kenesei István szerkesztésével a Nyelv, biológia, szabadság. A 90 éves Chomsky jelentősége a tudományban és azon túl című kötet, amelybe nagy megtiszteltetés volt közreműködni.

Tartalom
Kenesei István
Nyelv, biológia, szabadság A 90 éves Chomsky jelentősége a tudományban és azon túl
Dékány Éva
Chomsky nyelvészeti radikalizmusa
Pléh Csaba
Chomsky és a pszichológia A nyelv mentális realitása és az egyéni különbségek
Gervain Judit
Chomsky hatása a nyelvelsajátítás kutatására
Bródy Mihály
Néhány bionyelvészeti megjegyzés
Forrai Gábor
Chomsky és a filozófiai szemantika
Kornai András
Az ellenforradalmár
Tóth Benedek
Társadalomkritika és az egyetértés gépezete
Noam Chomsky és Edward S. Herman propagandamodelljének médiatudományos kontextusairól
Antal Attila
Noam Chomsky politikai gondolkodása
A humán tudományok alapkérdései sorozat új tagja (ISSN 2560-0885).

Wednesday, 8 May 2019

A gyűlölet, mint a politikai és társadalmi tér strukturáló tényezője - ELTE Dimenziók III. Konferencia

Előadást tartottam a rendszerváltás utáni politikáról és gyűlöletről az ELTE BTK Művelődéstörténeti Tanszék, a TTK Társadalom- és Gazdaságföldrajzi Tanszék, valamint a Magyar Földrajzi Múzeum által szervezett Dimenziók III. - Diverzitás és homogenitás a történelemben, a társadalomban és a környezetben című konferencián 2019. május 8-án. A konferencia program elérhető itt.

Az elaődás címe:
A gyűlölet, mint a politikai és társadalmi tér strukturáló tényezője 

Az előadás abból indul ki, hogy a rendszerváltás utáni magyar politikai rendszer rendkívüli mértékben polarizált lett és olyan mély politikai törésvonalak alakultak ki a hazai politikai közösségek között, hogy ezek a viszonyrendszerek legtöbbször a gyűlölet kategóriájával írhatók le. Reinhard Koselleck beszél (1997) az ún. aszimmetrikus hozzárendelésekről, vagyis azokról az esetekről, amikor a tőlünk politikailag különbözőt elnevezzük, identitását megkonstruáljuk, ugyanakkor az így keletkezett identitás egyáltalán nem biztos, hogy összhangban van a valósággal vagy éppen az illető (a „politikai másik”) öndefiníciójával. Egy politikai tábor identitásának két legfontosabb összetevője az említett önmeghatározás és a mások általi meghatározottság (vagyis, hogy mások, főképp a politikai ellenfelek, mit gondolnak róla). Álláspontom szerint a gyűlölet és az ebből következő (verbális és tettleges) erőszak úgy vált a hazai politikai és társadalmi tér egyik legfőbb strukturáló tényezőjévé, hogy a szemben álló politikai táborok közötti identifikációs háborúban meghatározóvá váltak az aszimmetrikus hozzárendelések: ez azt jelenti, hogy szinte minden lehetőség elveszett az ellentétes álláspontok közötti párbeszédre, mert a másik identitásának meghatározása, uralása vált a legfőbb szemponttá. Az előadás a helyzet leírásán túl azt vizsgálja, hogy milyen káros hatásai vannak a permanens gyűlöletpolitikának a magyar társadalomra. Végül pedig a következő kérdéseket teszi fel: Létezik-e kiút a rendszerváltás utáni gyűlöletdiskurzusokból? Minek és hogyan kell változnia ahhoz a politikában és a társdalomban, hogy ne aszimmetrikus ellenfogalmakban gondolkodjunk? Mi lehet annak a hatása, ha a gyűlöletpolitikai megközelítés állandóvá és visszavonhatatlanná válik?