Thursday, 29 November 2012

A jövő nemzedékek érdekei az Alaptörvényben

2012. március 30-án részt vettem Győrött Az állam és a jog alapvető értékei a változó világban című doktorandusz konferencián. Az Alaptörvény és a jövő nemzedékek kapcsolatáról tartottam egy előadást. Nemrég megjelent nyomtatott és elektronikus formában is a konferenciakötet.
 
A kötet és benne a tanulmányom elérhető itt.
 
Kiindulópontom:
 
A 2011-ben elfogadott Alaptörvény Nemzeti hitvallása a következőképp fogalmaz: „Felelősséget viselünk utódainkért, ezért anyagi, szellemi és természeti erőforrásaink gondos használatával védelmezzük az utánunk jövő nemzedékek életfeltételeit.” A törvényszöveget magát is áthatja a jelen generációinak a jövő nemzedékek iránt érzett felelőssége: megjelenik ez az elv a természeti erőforrások, a biológiai sokféleség, valamint a kulturális értékek védelme és fenntartása kapcsán [P) cikk)] és a gazdasági alkotmányosságról szóló részekben is (A közpénzek, 38. cikk). Mindezzel Alaptörvényünk csatlakozott azokhoz a közjogi irányokhoz, amelyek alkotmányi szinten igyekeznek gondoskodni az utánunk jövő generációkról, célul tűzve a társadalmi igazságosság elvének megvalósítását. Ezzel párhuzamosan az új Alkotmány megszüntette a jövő nemzedékek érdekinek megjelenítésére és képviseletére hivatott különbiztos intézményét, s áttért az „egybiztosi” modellre. Az Alaptörvényre épülő, az alapvető jogok biztosáról szóló 2011. évi CXI. törvény pedig meglehetősen szűk körben határozta meg az alapvető jogok biztosának a jövő nemzedékek érdekeinek védelmét ellátó helyettese feladatkörét és lehetőségeit. Mindez jelentős aláássa az Alaptörvénynek a jövő nemzedékek iránti elkötelezettségét. Jelen tanulmány négy célt szolgál. (I.) Egyrészt röviden felvázolom azt, hogy az Alaptörvény megalkotási folyamatában miként alakult a környezetvédelemhez való viszony. (II.) Másrészt bemutatom azt, hogy az Alaptörvény értelmezése nyomán milyen kötelezettségek terhelhetik a jelen generációkat a jövő nemzedékek érdekeinek védelmét illetően. (II.) Rávilágítok továbbá arra, hogy az Alaptörvény jövő nemzedékek iránti elköteleződése milyen belső ellenmondásokat tartalmaz és mindez hol futhat zátonyra (így többek között az ombudsmani rendszer átalakításán, másrészt a társadalmi részvételi jogosítványok korlátozásán). (III.) Végül pedig mindezek alapján megkísérlek néhány kiindulópontot adni a generációkon belüli és generációk közötti igazságosság együttes értelmezéséhez.

No comments:

Post a Comment