Thursday, 9 May 2013

Bejegyzés az IDEA-blogon: Zsák a foltját


A Századvég nemrég megjelent kutatásából megtudhatjuk, hogy a megkérdezettek döntő többsége (62 százalék) szerint inkább érvényesülnek az alapjogok hazánkban, majdnem ugyanennyi megkérdezettnek (64 százaléknak) „tele van a hócipője” a negyedik alaptörvény-módosítás körüli mizériával. Vajon nagyot tévedünk, amikor azt állítjuk, hogy az efféle „felmérésekkel” az alkotmányozó „zsákja megtalálta a foltját”? És mindez nem több nettó (közjogi) kútmérgezésnél?
Századvég kutatásával három szinten is komoly probléma van: a kontextus, a kérdésfeltevés technikája és az állampolgárok alkotmányos kultúrájára gyakorolt rendkívül káros hatás. Véleményem szerint a kérdezési mód és a mögötte meghúzódó szándék joggal nevezhető közjogi populizmusnak, amely éppen olyan káros, mint az Alaptörvény negyedik módosítása.
A kép forrása: planetjune.com
(1) A kontextus. Először is érdemes arra utalni, hogy a két kérdés együttes vizsgálata önmagában is alkalmas hangulatkeltésre és a közbeszéd „kisiklatására”. Az alapjogok érvényesülése tekintetében adott „megnyugtató” válaszból szinte egyenesen következik, hogy hagyjuk abba a megosztó vitákat, amelyek teljesen alaptalanok, hiszen nagyon is rendben van minden. A két kérdés ilyen együttes kezelése tehát eleve feltételezi a kutatók által elérni kívánt célt. A felmérés kormány számára igen kedvező időzítése sem lehet véletlen, hiszen Szabó Máté, az alapvető jogok biztosa az Alkotmánybírósághoz (AB) fordult az Alaptörvény negyedik módosítása ügyében. Ebben a helyzetben jelen kutatásnak kettős funkciója lehet: egyrészt az AB felé közvetíti a „társadalom álláspontját” arról, hogy az Alaptörvénnyel tulajdonképpen minden rendben van; másrészt, ha az AB saját hatáskörének hiányát állapítja meg az ügyben, akkor ezt a döntést fogja alátámasztani a Századvég felmérése is.
(2) A kérdezés technikája. A „Vannak, akik azt mondják…” típusú kérdések „befolyásoló” technikája nem egyedi a hazai közéletben. Az alkotmányozás közjátékaként is felfoghatónemzeti konzultáció szintén hasonló, irányított kérdésekkel operált. Az ilyen kérdések káros „hagyományát” folytatja a mostani közvélemény-kutatás. A Századvég beszámolója szerint „a felnőttek döntő többségének (62 százalékának) személyes tapasztalatai alapján általánosságban inkább érvényesülnek az alapjogok Magyarországon”. A pozitív kontextusban prezentált adat második ránézésre korántsem hangzik olyan jól. Ha úgy vesszük, a válaszadók 38 százaléka (ebből 6 százalék válaszolt „nem tudommal” ) még azt sem volt hajlandó aláírni, hogy „inkább” érvényesülnek az alapjogok, mint nem. Érthetetlen az „inkább érvényesülés” kritériuma: az alapjogok attól alapjogok, hogy nem inkább, hanem feltétel nélkül érvényesülnek. Az, hogy még egy ilyen puha kérdésre sem sikerül konszenzusos választ kihoznia a kérdezőnek, nem jó jel a jogállamiság szempontjából.
Problémás a kérdésfeltevés az alaptörvénnyel kapcsolatban is: „Ön szerint szükséges az alaptörvény módosításáról szóló vita folytatása, vagy inkább tovább kellene lépni és más ügyekkel foglalkozni?” A kérdés sugallja a választ: elég volt a vitákból, lépjünk tovább és foglalkozzunk a fontos dolgokkal. Logikus az, hogy a „továbblépés” pozitív kontextusa inkább vonzó a válaszadók számára, mint a „vita folytatása”, amely egyértelműen negatív konnotáció. Az ilyen körülmények között rögzített, 64 százalékos kiállás a továbblépés mellett korántsem meggyőző.
(3) Káros hatás az alkotmányos kultúrára. Feltehetnénk a kérdést, hogy mindez miért lehet fontos, hiszen nem meglepő, hogy egy adott értékorientációt képviselő agytröszt ilyen felméréssel áll elő. Ezt ugyan minden további nélkül megteheti, itt azonban korántsem erről van szó. Az alkotmányozás és az Alaptörvény, illetve módosításának visszásságai olyan közügyek, amelyeket nem lehet ilyen egyszerűen a szőnyeg alá söpörni. Ez a technika és eljárás súlyosan károsítja az egyébként is csonka állampolgári alkotmányos kultúrát. Egyrészt – amint erre fentebb utaltam – az aggályos kontextus és kérdezési technika megpróbálja elfojtani az Alaptörvénnyel kapcsolatos vitákat, holott egy politikai közösség csak úgy tudja megoldani problémáit (egyébként a Századvég felméréséből is kiderül, hogy egészen biztosan vannak ilyen problémák), ha meg- és kibeszéli őket. Az ilyen típusú kutatások azért veszélyesek, mert éppen akkor akarják bezárni a közjogi és politikai vitákat, amikor ki kellene nyitni azokat. Ez a hozzáállás ismerős lehet, hiszen az Alaptörvény is hasonlóan jár el: a végérvényesség szándékéval kíván lezárni dolgokat, holott éppen számos ideológiai, politikai és nem utolsó sorban történelmi vitát konzervál.
Végül utalni kell arra, hogy e kutatásban is masszívan érvényesül az úgynevezett többségi elv (a társadalmi többség akarata szent és sérthetetlen), és pusztán amiatt lesz valami értékes (például nem kell közjogi vitákat folytatni az Alaptörvény módosítása kapcsán), mert többen mondják azt. Ez a demokrácia alapvető félreértése, hiszen a Századvég-felmérés akár úgy is interpretálható, hogy a személyes tapasztalatok alapján a válaszadók 32 százaléka szerint „inkább nem” érvényesülnek az alapjogok Magyarországon és 24 százalék szerint igen is folytatni kell az Alaptörvény-módosítások vitáját, hiszen sürgős és fontos témáról van szó.
Aki tehát úgy érzi, hogy ezek az eredmények megnyugtatók és az alkotmányozók egy fárasztó nap után hátradőlhetnek kényelmes karosszékeikben, súlyosan téved. Ez a felmérés ezt a látszatot kívánja kelteni, holott a közvélemény kutatói ezzel lényegében az alkotmányosság sírásóinak kezébe adják a lapátot!
A bejegyzés 2013. május 7-én jelent meg az IDEA-blogon.

No comments:

Post a Comment