Tuesday, 15 April 2014

Döntött a töredék

Legújabb bejegyzésem az IDEA-blogon 2014. április 13-án.

A bejegyzést összefoglalta a 168.óra és a NOL.hu is.

A kormánypártok által kialakított új választási rendszer lényegében 764 702 töredékszavazatot „gyártott le” a Fidesz-KDNP-nek, s ezzel plusz 6 mandátumhoz jutottak. Ez volt tehát a kétharmad záloga, méghozzá azon az áron, hogy a választási rendszerünk súlyosan aránytalan és igazságtalan lett.
A 2014-es választás a Fidesz-KDNP nagyarányú győzelmét hozta, sőt a pártszövetség ismét megszerezte a kétharmadot. Ugyanakkor azt látjuk, hogy a 2010-es óriási győzelemhez képest egyrészt kevesebben mentek el szavazni, másrészt közel félmillióval csökkent a kormánypártok tábora. Hogyan lehetséges ilyen körülmények között ismét a kétharmad? Joggal gyanakodhatunk arra, hogy a választ a Fidesz-KDNP által kialakított választási rendszerben találjuk: ezért, ahogyan az Így írnánk mi, úgy mi is – immáron szinte teljes feldolgozottságnál – utána számoltunk és az ennek eredményeként látjuk, hogy a Fidesz-KDNP egyértelműen a töredékszavatok új számítási módja miatt szerezhette meg a kétharmadot még egy gyengébb választási eredménnyel is.
Kövér László szerint nem az új választási rendszernek köszönheti a Fidesz-KDNP az újabb (lehetséges) kétharmadot. Rövid válaszunk minderre az lehetne: pusztán a tények és a matematika cáfolja a házelnök kijelentését. De nézzük meg mindezt részletesen! (Számításainak a 2014. április 13. 11.00 órai feldolgozottságalapján készültek.)
Ezúttal eltekintünk azon tényezők elemzésétől, amelyek vagy azért kedvezetek a Fidesz-KDNP-nek, mert a többségi irányba mozdították a választási rendszert (egyfordulós, relatív többségi szisztéma), vagy pedig azért, mert pl. új alanyokat hoztak be a politikai közösségbe a pártszövetség mellett (a külhoni magyarok választójoggal járó állampolgársága) vagy pedig manipulatív módon, a kormánypártoknak kedvezve alakították ki az egyéni választókerületek határait. Annyit azonban jegyezzünk meg: a választási rendszerünk egyéni választókerületi ágán a Fidesz-KDNP úgy tudta maximalizálni a több mint kétmilliós táborában rejlő potenciált, hogy bevezette az egyfordulós, relatív többségi rendszert és önmagára igazította a választókerületi térképeket. Ez azonban nem lett volna elég a kétharmadhoz, s ezért is érdemes megvizsgálni azt, hogy a listás ágat hogyan torzította maga felé a jobboldal.
A választási törvényünk (2011. évi CCIII. törvény) átalakította a listára kerülő töredékszavazatok számítási módját. 2010-ig ugyanis az a szavazat minősült töredékszavazatnak, amelyet mandátumot nem szerző jelöltre adtak le (feltéve, ha a jelölt pártja átlépte a parlamenti küszöböt). Ez tehát az egyéni kerültek vesztesit jelölő pártok kompenzálására szolgált. A Fidesz-KDNP által elfogadott törvény megtartva ezt a lehetőséget, létrehozott egy új kategóriát is: a győztest jelölő pártot kompenzáló töredékszavazat. Ezt pedig a következőt jelenti: a mandátumot szerző jelölt szavazataiból a második legtöbb szavazatot elérő jelölt eggyel növelt szavazatainak kivonása után fennmaradó szavazatszám. Vagyis a párt a győztes jelöltjei után továbbviszi azokat a szavazatokat, amelyek nem kellettek a győzelemhez (olyan mintha az egyéni képviselőjelölt egy szavazattal nyert volna: pl. ha az első helyezett 10 szavazatot kap és a második 5-öt, akkor az első 4 töredékszavazatot visz tovább, a második pedig 5-öt – feltéve, ha mind a két párt bejut a parlamentbe). Ez az új megoldás – amint látni fogjuk – súlyosan eltorzította a választási rendszer listás ágát és a győztest maximálisan felülreprezentálva, a Fidesz-KDNP lényegében a töredékszavazatok új számítási módjának köszönheti az újabb kétharmadot.
Ha megnézzük a választási eredményeket, akkor eleve furcsának hat, hogy a győztes pártszövetségnek nagyságrendileg azonos töredékszavazata (954 322) van, mint a Jobbiknak (1 000 637) és a kormányváltó szövetség is mintegy 200 ezer töredékszavazattal előzi meg (1 141 684) a Fidesz-KDNP-t. Ha a 2014-es választás eredményeit nem az új törvény szerint, hanem a 2010-ben hatályban lévő töredékszavazat-szabályok szerint (vagyis úgy, hogy nem tekintjük a győztesnek azon szavazatát töredékszavazatnak, amely nem volt szükséges a győzelemhez) számítjuk ki, akkor meglepő eredményt kapunk. Változás nyilván azon pártok esetében lesz, akik nyertek egyéniben mandátumot (Fidesz-KDNP és a kormányváltó szövetség), a Jobbik és az LMP töredék-adatai ugyanazok maradnak. A Fidesz-KDNP 106 egyéni választókerületből 96-ot megnyert, így óriási töredékszavazatot halmozott fel, kihasználva maximálisan az új szabályt. Ha a 2010-es rendszerben számítjuk ki a kormánypártok töredékszavazatát (nyilván azt a 10 egyéni választókerületet kell figyelembe venni, ahol a baloldal nyert), akkor azt látjuk, hogy 176 183 lesz csak a töredékszavazatuk, ami nagyságrendekkel kevesebb, mint amit az új választási rendszer biztosít. Az új szabályokkal a Fidesz-KDNP több mint ötszörösére tornázta fel a töredékszavazat-számát (a számítás elérhető itt): vagyis a választási rendszerünk 764 702 plusz töredékszavazatot „gyártott le” a Fidesz-KDNP-nek. Ahhoz, hogy korrektek legyünk, a kormányváltók esetében is meg kell tennünk ezt a visszaszámolást, szintén azt a 10 egyéni választókerületet alapul véve, ahol nyerni tudtak. Ennek eredményeként azt látjuk, hogy a választási rendszer 22 364 töredékszavazattal értékelte túl a kormányváltókat, mint amit ilyen adatokkal 2010-ben el lehetett volna érni: mindez 1 119 320 töredékszavazatot jelent tehát (a számítás elérhető itt).
E számítások eredményeképpen láthatjuk tehát, hogy míg a 2014-es rendszer szerint a pártlistákra 8 172 820 szavazat jutott összesen, addig ez a 2010-es szabállyal számítva 7 385 754 lenne.
1.jpg
A töredékszavazatok tekintetében végzett korrekciós számításaink természetesen nem befolyásolják a nemzetiségi listára leadott szavazatok, az összes országos listát szavazat azonban – mivel kevesebb a pártlistás szavazat, így – kevesebb lesz (7 405 297). Ez csak abból a szempontból lehetett volna jelentős, hogy ezzel kisebb (19 906) lett volna a kedvezményes kvótához szükséges szavazatszám (ez jelenleg 22 022), de mivel még ezt sem ütötték meg a nemzetiségi listákra leadott szavazatok, így most nem releváns. Ugyanakkor megjegyezzük, hogy elvi szinten a mesterségesen magas töredékszavazat-szám, akár hatással is lehet a nemzetiségi képviseletre: vagyis megnehezítheti a kisebbségek mandátumhoz jutását (mivel emeli az összes országos listás szavazatszámot).

2.jpg

Természetesen az lesz a döntő, hogy mindennek volt-e hatása a mandátumok kiosztására?! Ha elvégezzük a 2014-es listás eredmények alapján, de a 2010-es töredékszavazati szabályok szerint a mandátumkiosztást (a d’Hondt mátrix elérhető itt), akkor azt látjuk, hogy nagyon is volt, méghozzá mindegyik parlamenti párt esetében. A Fidesz-KDNP által bevezetett új töredékszabályok – álláspontunk szerint – súlyosan eltorzították a választási rendszerünk listát ágát és a kormánypártok többek között ennek köszönhetik a kétharmados eredményt. A 2010-es rendszerben a Fidesz-KDNP-nek közel sem lenne 37 listás mandátuma, hanem csak 31, így összesen 127 mandátumával fel sem merülne a kétharmad lehetősége. A kormányváltóknak 3-mal több listás mandátuma lenne (vagyis 31), a Jobbiknak pedig 2-vel több (azaz 25). Az LMP esetében pedig 5-ről 6-ra nőne a megszerzett listás helyek száma.

3.jpg

Mára biztosan állíthatjuk azt, hogy a Fidesz-KDNP által bevezetett új töredékszavazat-számítási szabályok tehát nagyban hozzájárultak a kétharmadhoz (lényegében el is döntötték annak sorsát), ezzel pedig aránytalanná és igazságtalanná tették a választási rendszerünk listás ágát. A győztes felülértékelésének szempontja akkor lehet legitim, hogy ha ez a kormányzóképesség biztosítása végett történik. Amint láttuk, itt erről nincsen szó: éppen ezért azt állítjuk, hogy a jelenlegi töredékszavazati szabályok győztest felülreprezentáló jellege súlyosan eltorzítja a választási rendszerünket és mandátumok kiosztását eltéríti a valódi választói akarattól, így sérti a népszuverenitás alapelvét.

No comments:

Post a Comment