Thursday, 3 April 2014

Miért sérthet törvényt Orbán Viktor?

Az irat az IDEA-blogon jelent meg 2014. április 4-án.
A Nemzeti Választási Bizottság szerint az ATV-Népszabadság vitakezdeményezése – mivel abból a Jobbikot kihagyták – megsértette a választási eljárásnak az esélyegyenlőség biztosítására, valamint a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás követelményére vonatkozó alapelveit. Vajon az nem kevésbé törvénysértő, ha valaki eleve nem is vállalja a vitát?
Szögezzük le: amellett, hogy az ATV-Népszabadság kezdeményezése fontos és méltánylandó (lévén a politikából olyannyira hiányzó közös diskurzust kívánta előmozdítani), egy fontos diskurzust indított el, amikor a mind a bal- mind pedig a mérsékelt jobboldalra egyaránt kihívást és veszélyt jelentő szélsőséges/radikális Jobbikot szándékoltan nem hívták meg. Magyarországon nem alakult ki egy olyan – az alapvető nemzeti és stratégiai kérdésekben megegyező – politikai közép, amely sikerrel tudta volna legalább megpróbálni a szélsőséges erők karanténba helyezését. Ennek az lett a következménye, hogy a szélsőségesek által felkarolt, a politikai közösség mindennapjaihoz kapcsolódó kérdések (létbiztonság, megélhetés, bűnözés, kiszolgáltatottság, leszakadás) magukat a mérsékelt erőket zárták karanténba. A mainstream pártok bedugták a fejüket a kényelmes politikai homokba és nem foglalkoztak a „populistának” bélyegzett ügyekkel és szervezettekkel. Úgy vélem, hogy ennek kellett volna/kellene végre véget vetni és éppen ezért komoly dilemmákat vet fel Jobbik szerepeltetése vagy kizárása. A közvélemény-kutatások mutatják és a választás eredménye minden bizonnyal megerősíti azt, hogy a „nácizás” kifulladt - még ha számos esetben jogos is.
A Nemzeti Választási Bizottság magánszemély kifogása alapján kimondta azt, hogy a vita meghirdetésének módja a választási eljárási törvénybe ütközik, mivel a Jobbiknak a kezdeményezésből való kifejezett kizárása sérti a jelölő szervezetek esélyegyenlőségének biztosítására, valamint a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás vonatkozó alapelvet – ezért eltiltotta a médiumokat a további jogsértéstől. A két médium ebbe nem nyugodott bele és a legfelsőbb bírói fórumhoz fordult. A Kúria végzésével mindezt helybenhagyta. Jelenleg tehát az a többszörösen paradox helyzet állt elő, hogy az NVB és a bíróság döntése alapján nem lehet érdemi vitát tartani a választások előtt. A Kúria elfogadta az NVB kiterjesztő értelmezését a választási kampányról és„… megállapította, hogy a médiatartalmak a Ve. 140. § alapján kampányeszköznek, míg a kérelmező ehhez kapcsolódó tevékenysége kampánytevékenységnek minősül a Ve. 141. § szerint, mivel alkalmas a választói akarat befolyásolására, hiszen a két szerkesztőség is azzal a céllal hirdette meg a vitát, hogy ’az eséllyel rendelkező demokratikus erők érdemben kifejthessék elképzeléseiket’, ezzel a választók kellő információ birtokában dönthessenek.
választási eljárási törvény hivatkozott rendelkezései szerint kampányeszköznek minősül minden olyan eszköz, amely alkalmas a választói akarat befolyásolására vagy annak megkísérlésére (így különösen a plakát, jelölő szervezet vagy jelölt által történő közvetlen megkeresés, politikai reklám és politikai hirdetés, választási gyűlés). A törvény ennek alapján határozza meg a kampánytevékenység fogalmát, mely szerint az a kampányeszközök kampányidőszakban történő felhasználása és minden egyéb kampányidőszakban folytatott tevékenység a választói akarat befolyásolása vagy ennek megkísérlése céljából. Ha komolyan vesszük a Kúria érvelését, akkor abból elég egyszerűen levezethető, hogy ha kampánytevékenység a vita megszervezése, sugárzása, akkor természetesen kampánytevékenység az azon való részvétel és persze az attól való távolmaradás. Hiszen ha a vita, mint médiatartalom, kampányeszköz, akkor minden egyes ahhoz kapcsolódó cselekedet és annak hiánya kampánytevékenység. Jól látszik tehát, hogy a Kúria itt egy korszakos döntést hozott: hogy ha törvénysértő a vitát szervezők részéről egy párt kizárása a vitából, akkor szükségképpen az is sérti a választási eljárási törvény alapelveit, hogy ha valamely szervezet elzárkózik a vitától! Vagyis – álláspontom szerint, s ebben a Kúria döntése megerősít – Orbán Viktor és a Fidesz súlyosan megsértette a választási eljárási törvény alapelveit [2. § (1)] azzal, hogy teljesen elzárkóztak mind a miniszterelnök-jelölti vitától, mind pedig a szakpolitikai vitasorozattól, s az pedig fokozza a helyzetet, hogy a kormányzás folytatására készülő pártnak nincs (nyilvános) választási programja. Úgy vélem ez sérti a választások tisztaságát (hiszen az állampolgárok ilyen körülmények között nem tudnak felelős döntést hozni és nem lehetnek urai saját helyzetüknek); megakadályozza az esélyegyenlőséget a jelöltek és a jelölő szervezetek között (hiszen egy kényelmes, langymeleg helyzetet hoz létre, amelyben a kormányfő nem szembesíthető eddigi teljesítményével és nem kérhető rajta számon a következő négy évre vonatkozó programja); hovatovább ez a helyzet a választási eljárás nyilvánosságát is veszélyezteti és persze a legkevésbé sem jóhiszemű és nem felel meg a rendeltetésszerű joggyakorlás követelményének. A Fidesz és Orbán Viktor vita-bojkottja tehát szőröstől-bőröstül kampányeszköz, amely egy jól felépített és nyereségmaximalizáló kampánytevékenység része, melyek célja a potenciális ellenszavazók demobilizálása; a saját tábor le nem hervasztása, azzal hogy kifarol egy esetleges kudarcos vitából.
Mindez megerősíti azt a feltevést, hogy a választások előtti szakpolitikai és miniszterelnök-jelölti vitákat végre valahára érdemes lenne intézményesíteni és valahogyan szabályozni. Erre nem biztos, hogy a választási eljárási törvény a legmegfelelőbb eszköz, sőt sokkal célszerűbb lenne, ha a politikai erők (civil szervezetekkel, a médiával együttműködve) időről-időre kidolgoznának vitakódexeket. Egy biztos: Orbán Viktor és a Fidesz maximálisan meglovagolja azt az általa (is) gerjesztett hullámot, mely szerint a politika nem nyitja ki kapuit a társadalom felé, nem vitázik, hanem deklarál és az állampolgári részvételt sokadlagos szempontnak tekinti. Előbb-utóbb pedig önbeteljesítő jóslattá válik az, hogy az állampolgárok egyébként sem várnak el ilyesmit.
Ezen az alapon tehát Orbán Viktor „joggal” nem vállalja a vitát, mert pontosan tudja azt, hogy senki sem fogja azt kikényszeríteni. De jól van-e ez így? Nem vitás, hogy ez nem pusztán antidemokratikus magatartás, de még a Fidesz-törvénygyár szabványai szerint is törvénysértés. Ugyanakkor jóval több forog ennél kockán: a Jobbik esetében pontosan láthattuk azt, hogy mi történik akkor, ha egy szélsőséges ellenzéki párt demokratikus vita nélkül kulcsproblémákat monopolizál. Vajon mi lesz akkor, ha ugyanezt egy kormányzásra és alkotmányozó többségre is esélyes alakult teszi meg?!

No comments:

Post a Comment