Wednesday, 8 May 2019

A gyűlölet, mint a politikai és társadalmi tér strukturáló tényezője - ELTE Dimenziók III. Konferencia

Előadást tartottam a rendszerváltás utáni politikáról és gyűlöletről az ELTE BTK Művelődéstörténeti Tanszék, a TTK Társadalom- és Gazdaságföldrajzi Tanszék, valamint a Magyar Földrajzi Múzeum által szervezett Dimenziók III. - Diverzitás és homogenitás a történelemben, a társadalomban és a környezetben című konferencián 2019. május 8-án. A konferencia program elérhető itt.

Az elaődás címe:
A gyűlölet, mint a politikai és társadalmi tér strukturáló tényezője 

Az előadás abból indul ki, hogy a rendszerváltás utáni magyar politikai rendszer rendkívüli mértékben polarizált lett és olyan mély politikai törésvonalak alakultak ki a hazai politikai közösségek között, hogy ezek a viszonyrendszerek legtöbbször a gyűlölet kategóriájával írhatók le. Reinhard Koselleck beszél (1997) az ún. aszimmetrikus hozzárendelésekről, vagyis azokról az esetekről, amikor a tőlünk politikailag különbözőt elnevezzük, identitását megkonstruáljuk, ugyanakkor az így keletkezett identitás egyáltalán nem biztos, hogy összhangban van a valósággal vagy éppen az illető (a „politikai másik”) öndefiníciójával. Egy politikai tábor identitásának két legfontosabb összetevője az említett önmeghatározás és a mások általi meghatározottság (vagyis, hogy mások, főképp a politikai ellenfelek, mit gondolnak róla). Álláspontom szerint a gyűlölet és az ebből következő (verbális és tettleges) erőszak úgy vált a hazai politikai és társadalmi tér egyik legfőbb strukturáló tényezőjévé, hogy a szemben álló politikai táborok közötti identifikációs háborúban meghatározóvá váltak az aszimmetrikus hozzárendelések: ez azt jelenti, hogy szinte minden lehetőség elveszett az ellentétes álláspontok közötti párbeszédre, mert a másik identitásának meghatározása, uralása vált a legfőbb szemponttá. Az előadás a helyzet leírásán túl azt vizsgálja, hogy milyen káros hatásai vannak a permanens gyűlöletpolitikának a magyar társadalomra. Végül pedig a következő kérdéseket teszi fel: Létezik-e kiút a rendszerváltás utáni gyűlöletdiskurzusokból? Minek és hogyan kell változnia ahhoz a politikában és a társdalomban, hogy ne aszimmetrikus ellenfogalmakban gondolkodjunk? Mi lehet annak a hatása, ha a gyűlöletpolitikai megközelítés állandóvá és visszavonhatatlanná válik?

No comments:

Post a Comment