Saturday 1 January 2022

Létbizonytalanságban nincs demokrácia, ezért az ellenzéknek vállalnia kell, hogy nem csak a középosztályt képviseli (ATV, Csatt 2021. december 27.)

Az ATV Csatt című műsorának vendégeként (itt érhető el az első és itt a második része az adásnak) értékeltem  2021-es évet. Többek között kifejtettem, hogy nem maga Novák Katalin köztársasági elnöki pozícióra való esetleges jelölése a probléma, hiszen valóban szükség lenne minél több női politikusra, hanem az, hogy Novák nyilvánvalóan nem lehet független a jelöléséről személyesen döntő miniszterelnöktől, akik korántsem pártelnökként, hanem a végrahajtó hatalom fejeként rendelkezik a köztársasági elnöki pozícióról is. Mindez súlyosan sérti a hatalmi ágak (egyébként Magyarországon régóta nem érvényesülő) elvét. Felvetettem továbbá, hogy mindezek ellenére hiba lenne Novák Katalinon számonkérni azt, hogy nem testesíti meg a "nemzet egységét", hiszen eleve nincs ilyen egység és ez az óriási probléma. Beszéltem arról is, hogy az ellenzék részéről ugyan fel lehet vetni azt, hogy a választási osztogatás politikája költségvetési egyensúlytalanságot jelent, de legalább ilyenkor azok a szempontok, az embereknek juttatott erőforrások kerülnek a középpontba, amelyekről egyébként is szólnia kellene a politikának, hiszen nincs az a pénz, amely az oktatási és egészségügyi rendszerben "elegendő" lenne: az ember a legfontosabb! Az elmúlt 30 évet összegezve pedig megemlítettem, hogy 1989-ben felépült jogállami paradigama érzéketlen volt arra, hogy pusztán jogállami alapokon nem lehet létrehozni egy demokráciát, hiszen ahhoz létbiztonságra van szükség. A létbizonytalanság és szorongás körülményei között nincs demokrácia. 2010 után az Orbán-rendszer végleg leszámolt azzal, hogy a középosztály alatti csoportokat bevonja a demokráciába, hiszen feléjük ugyan minimális mértékben biztosít erőforrások a kormány (pl. közmunka), de ennek következtében feudális viszonyokat közvetít feléjük (amely pl. szavazatvásárlásban cspódik le). Az Orbán-rendszer és az ellenzék fő célcsoportja a középosztály és a középosztály feletti gazdag csoportok. Az ellenzéknek el kell dönteni azt, hogy végre veszi-e a bátorságot és elkezd-e politizálni a középosztály alatti, legkiszolgáltatottabb társadalmi csoportok érdekében és az ügyeiket bevonja-e a politikai érdekképviselebe.