Az ATV maiTÉMA című műsorának vendégeként 2022. július 18-án a rezsiváltozásokról és a KATA-tüntetésekről beszélgettünk. Kitértem arra, hogy az Orbán-rendszer hazug rezsicsökkentése, amely végig a középosztály és a felsőközéposztály támogatásáról szólt sohasem volt szociálisan érzékeny és sok szempontból pazarlásra, túlfogyasztásra ösztönzött és óriási bűnt követett el az Orbán-rendszer azzal, hogy nem készítette fel a magyar társadalmat a globális ökológiai és klímaválság következményeire. A mostani helyzetben sem beszélünk arról, hogy a mind a rezsiváltozások, mind a klímaválság következményei azokat a középosztály alatti csoportokat fogják legjobban érinteni, akik nem tudják megengedni maguknak azt, hogy energetikai beruházásokkal maguk készüljenek fel a klímaválság következményeire. Az Orbán-rendszer által épített Taigetosz-társdalomat, ahol mindenki „annyit ér, amennyire meg tudja engedni a magánszolgáltatásokat” a klímaválság felfoghatatlanul tragikus mértékben fogja érinteni. Mennyire más lenne most a helyzet, hogy ha az Orbán-rendszer Paks2 irreális erőltetése helyett elindított volna egy energiahatékonysági- és megújulós programot.
Kitértem arra is, hogy a háborús- és energiaválság időszakában éppen az energetikai szuverenitást hangsúlyozó Orbán-rendszernek kellett volna enyhíteni az ország energiafüggését, a kis államiságból fakadó „árelfogadási” kényszereket. Ehelyett hosszú távú és egyébként titkos szerződésekkel kiszolgáltatta a hazai energiarendszert Oroszország felé. Erre csakis egy megerősített európai energetikai kooperáció jelenthetne kiutat, amely tekintetében az orosz függést amerikaira (vagy éppen azerire) felcserélni ismét csak problematikus. Európai szinten energetikai szempontból is működtetni kellene a szolidaritás megközelítését és nem lehet csak nacionalista szempontokból gondolkodni.
Utaltam rá, hogy az energia-veszélyhelyzet elvileg a negyedik kivételes jogrendtípus a menekültválság, a koronavírus kapcsán kihirdetett rendkívüli jogrend, és az Alaptörvény-módosítással lehetővé tett háborús veszélyhelyzet után. A különbség ezúttal annyi, hogy az energia-veszélyhelyzet egyáltalán nem jogi, hanem politikai kategória, amely nem kormányrendelettel, hanem kormányhatározattal, politikai deklarációként került kihirdetésre. Mindez ebben a formában elsősorban társadalmi és morális pánikkeltésre jó és nem a klíma- és ökológiai válságból eredő problémák valódi megoldására.
