2024. február 20-án az ATV Egyenes beszéd című műsorának vendégeként a kegyelmi botrány kapcsán kifejtettem, hogy egészen megdöbbentő az, ahogyan a rendszer reagált: jogszabályi szigorítás és Alaptörvény-módosítás bejelentése egy olyan ügyben, amely tekintetében Balog Zoltán legalább 2012 óta tudott az ombudsmani jelentés kapcsán szinte mindent (és 2011-ben is nyomoztak az igazgató ellen). Ezek szerint az Orbán-rendszer 12 éve tudja, hogy komoly gondok lehetnek a gyermekvédelmi rendszerrel és eddig nem tett semmit? Csak akkor fontos a gyermekvédelem, ha kiderül nyilvánosságot kap egy botrány? Vajon lenne ilyen átfogó jogi csomag, ha mindez nem derült volna ki?
Az évértékelőn (bármennyire is szerette volna a kormányzat) nem sikerült lezárni a kegyelmi-botrányt. Egyrészt amíg nem fogjuk tudni, hogy a két lemondott politikust ki kérte és miért a kegyelemre (mert teljesen nyilvánvaló, hogy nem volt szuverenitásuk másként dönteni), addig nincs lezárás. Ha az Orbán-rendszer vezetői tudtak a kegyelmi-ügyről, akkor az tragikus és nem Varga Juditnak kellett volna lemondani. Ha nem tudtak, akkor pedig a miniszterelnök kompetenciája és szuverenitása kérdőjeleződött meg. A kegyelmi-botrány kirobbantásának és a Magyar Péter-féle szivárogtatásnak nem véletlen az időzítése: valóban óriási nyomás lehet az Orbán-rendszeren: hiszen kiderült a miniszterelnök számára az, hogy be lehet látni a hatalmi gépezetébe.
Felvetettem, hogy milyen morális állapotban van az a kormányzópárt, amely több mint egy évtizeden kesztül tudott arról, hogy súlyos gondok vannak a gyermekvédelmi rendszerrel és a tragédia után kegyelmet merészelnek kérni az egyik elkövetőnek.
A közvetlen elnökválaszts kapcsán elnondtam, hogy egy normális országban (s nincs kizárva, hogy fogunk még ilyenben élni) lehetne erről beszélni, hiszen ez a gondolat nem áll távol a mérsékelt jobboldaltól, rehabilitálhatná a köztársasági elnöki intézményt, valamint hatalmi centrum jönne létre a miniszterelnökkel szemben, ami égetően fontos lenne (utaltam arra is, hogy mennyire irreális elfogadni azt, hogy a kormányfő "jelöli" a köztársasági elnököt, hiszen közjogilag nincs ilyen kompetenciája).
A háromból két köztársasági elnök bukása, a kegyelmi botrány, valamint az ÁSZ ellenzéki pártokat érintő legújabb bírsága kapcsán végre el kellene gondolkodnia az Orbán-rendszernek, hogy meglehetősen kontraproduktív az összes állami intézmény kisajátítása és a kormányfő alá rendelése.
