2026. május 12-én az ATV Egyenes beszéd című műsorának vendége voltam. Kifejetttem, hogy a NER-nek nagyon hosszú árnyéka van. Egy szimbolikus dolognak tekintem, hogy annak a köztársasági elnöknek kell most kinevezni az új kormány minisztereit, akit valamilyen módon el kell, hogy mozdítson az új kormányzat. Ez mutatja azt, hogy az Orbán-rendszer mennyire tragikus társadalmi, politikai helyeztet okozott és minderre csakis kevésbé rossz megoldások vannak. Szerintem komoly lépés lehetne a megbékélés felé, hogy ha a NER közjogi szereplői mind lemondanának. Tuzson Bence, volt igazságügyi miniszternek és az összes NER-es közjogi méltóságnak nincs könnyű dolga: egy olyan rendszert kell mentegetniük, amely mögül minden tekintetben kihátrált a megalkotója. Orbán ugyanis egy olyan sértődött pozícióba vágta magát, amelyből számára nincs kiút és fokozódó radikalizálódáshoz vezet. Jól látható, hogy a Fidesz mérsékeltebb része nem akar ebbe az irányba menni és „óriási kognitív disszonancia” Orbán személye.
Amit a NER luxusa kapcsán láttunk magyarázat arra, hogy amit akkor látunk, amikor az iskolákba és a kórházakba belépünk. Persze fontos vizuálisan szembesíteni a magyar társadalmat a NER pazarlásával, de ami igazán jelentős (magántőkealapok, közérdekű alapkezelő alapítványok, NER-es céghálózatok, külföldre csempészett vagyonok) azt sohasem fogjuk a szemünkkel látni. A fő kérdés, hogy az elszámoltatás ki fog-e terjedni ezekre: ha van erre politikai akarat, akkor ahhoz jogi keretek egészen biztosan rendelhetől. Nem lakossági boszorkányüldözésre, hanem a jogállamiság elvei és gyakorlata alapján lebonyolított elszámoltatásra van szükség. Elszámoltatás nélkül se sikeres kormányzás, se elszámotlatás nincs.
