Monday, 26 December 2011

Elemi ösztön

A második Orbán-kormány nagy alkimistái nagyon is otthon vannak a jogállam és a társadalom "kémiájának" sötét bugyraiban, hiszen kikezdték a magyar alkotmányos demokrácia és társadalom "kémiai kötéseit", s a károk mértékét egyelőre felbecsülni sem tudjuk.

Sosem voltam egy nagy kémikus, de azt mindig is tudtam, hogy az alkotórészek kötőerejének jellege, minősége, erőssége bizony meghatározza magát az egész rendszert. A kötőerők között különbség lehet abban, hogy felszínes kötődést eredményeznek, s épp ezért nem túl erősek (ilyenek a kémiában a másodrendű kötések) vagy pedig a rendszert elemi módon tartják össze úgy, hogy ha megbolygatjuk őket, bizony magát a rendszer létét veszélyeztetjük (ezek a kémiában az elsőrendű kötések, s köztük az egyik legerősebb a kovalens kötés).

Manapság lépten-nyomon elemi elégedetlenséggel találkozunk, s ez az utóbbi hetekben - a parlament eszeveszett és minden alkotmányos elvet megcsúfoló törvénygyárrá silányodása nyomán - egyre inkább felerősödött. Azzal indítottam, hogy nem vagyok nagy kémikus, a kormányon lévők ugyanakkor nagyon is otthon vannak a jogállam és a társadalom "kémiájának" sötét bugyraiban. Kimondhatjuk ugyanis, hogy a második Orbán-kormány nagy alkimistái kikezdték a magyar alkotmányos demokrácia és társadalom "kémiai kötéseit", s a károk mértékét egyelőre felbecsülni sem tudjuk.

A cikk a Népszava 2011. december 22-i számában olvasható.

No comments:

Post a Comment