Orbán felszólása kettős célt szolgált, egyrészt védte a mundér becsületét és magyarázta a "reformokat", másrészt pedig - szintén ráépülve a korábbi napok "megenyhült" kommunikációjára igyekezett szimpátiát kelteni az euroszkeptikus, már-már EU-ellenes belföldi és külföldi csoportokban - hangsúlyozta Antal Attila politikai szakértő. Antal szerint a látszólag szándékoltan enyhe beszéd azonban hemzsegett a csúsztatásoktól, ilyen hibákat csak az követ el, aki nem biztos az igazában. Orbán egyrészt helytelenül április 25-re datálta az alaptörvény elfogadását (április 18-a helyett), az pedig egész egyszerűen nem igaz, hogy egyetlen kifogás sem érte az EU részéről az új alkotmányt (a kritizált átementi rendelkezések ugyanis az alaptörvény részét képezik, vagyi a Nemzeti Bankkal, az adatvédelmi biztos intézményével és a bírák kényszernyugdíjazásával kapcsolatos aggályok a magyar Alaptörvény ellen irányulnak - hangsúlyozta az elemző.
Egy nyilatkozat a Napi Gazdaságnak 2012. január 18-án.
