Showing posts with label tanulmány. Show all posts
Showing posts with label tanulmány. Show all posts

Friday, 4 July 2025

A jog politikai meghatározottságának tendenciái az autoriter rendszerekben (Politikatudományi Szemle, 2025/2.)

Megjelent egy tanulmányom a Politikatudományi Szemle 2025/2. számában A jog politikai meghatározottságának tendenciái az autoriter rendszerekben. Kettős állam, populista alkotmányosság, egységes végrehajtó hatalom címmel.

A tanulmányban annak elméleti megragadására teszek kísérletet, hogy miként írható le különféle paradigmákkal a jogot és jogrendszert eszközként felhasználó autoriter politikai rendszer. A politikatudományi elemzési keret nélkülözhetetlen annak megértéséhez, hogy milyen hatással vannak az autokráciák a jogra. Ugyanis a XX. századi előzmények után napjainkra ismét megerősödtek azok a tendenciák, amelyek súlyosan sértik a jogrendszerek liberális demokráciákban megszokott és evidenciának tekintett autonómiáját. Ennek a helyzetnek a leírására mutatom be az „autokrata legalizmus” koncepcióját, amely arra utal, hogy a politikai rendszerek kortárs autoriter fordulatai nem pusztán felszámolják a liberális demokráciák jogrendszereit, hanem új típusú joggal és jogfelfogással helyettesítik azt. Továbbá elemzem azt is, hogy a politikai rendszer jog feletti hegemóniájának tetten érhetőek történelmi és elméleti paradigmái: ezek pedig a kettős állam, populista alkotmányosság és az egységes végrehajtó hatalom elmélete. Végül pedig utalni fogok arra, hogy a jogrendszer autonómiáját figyelmen kívül hagyó és a jogi normát pusztán eszköznek tekintő megközelítések jelentős kockázatokat jelentenek mind a demokráciára, mind pedig a társadalomra: ezek egyrészt a jog „fegyverként” való alkalmazása, másrészt pedig a jog morális tartalmának eltűnése.

In this paper, I attempt to theorize how different paradigms can be used to describe the authoritarian political regimes unfolding over law and legal systems. A political science analytical framework is essential for understanding the impact of autocracies on law. For, after the precedents of the 20th century, there is a renewed tendency today to seriously violate the autonomy of legal systems, which is customary and taken for granted in liberal democracies. To describe this situation, I am relying on the concept of “autocratic legalism”, which suggests that contemporary authoritarian turns in political regimes do not merely abolish the legal systems of liberal democracies but replace them with new types of law and new concept of law. I also analyse the historical and theoretical paradigms of the hegemony of the political regimes over law: the dual state, populist constitutionalism and the unitary executive theory. Finally, I will point out that approaches that ignore the autonomy of the legal system and regard the legal norm as a mere instrument pose significant risks for both democracy and society: the “weaponization” of law on the one hand, and the disappearance of the moral content of law on the other.

Friday, 16 August 2019

Megjelent a Kellék folyóirat 61. száma: Populizmus(ok) - VIDEÓ



Megjelent az erdélyi Kellék filozófiai folyóirat legújabb, 61. száma, amelynek címe: Populizmus(ok). Nagy megtiszteltetés volt egy cikket közölni itt számos kiváló Kollégám mellett. A tanulmányom címe: Az autoriter nacionalista és a transznacionális populizmusok. Ősszel szervezünk egy budapesti lapbemutatót is.

A tartalomjegyzék:

Elméletek, viták
  • Cas Mudde: A populista korszellem
  • Margaret Canovan: Bízz a népben!
  • A populizmus és a demokrácia két arca
  • Ernesto Laclau: Populizmus: mit fed a név?
  • Étienne Balibar: A populizmustól az ellenpopulizmusig: történet és stratégia
  • Paár Ádám: Vonzások és választások. Populizmus és konzervativizmus
  • Tallár Ferenc: Meggyengült centrumállamok – erősödő populizmusok?
  • Éber Márk Áron: A nép nevében. A populizmus új hullámának okai a neoliberális hegemónia után
  • Soós Kinga: „Kísértet járja be Európát”, avagy a populizmus diszkurzív kalandjai
  • Antal Attila: Az autoriter nacionalista és a transznacionális populizmusok
  • Kiss Viktor – Kerékgyártó Ágnes: A politika visszatérése?
  • Chantal Mouffe és a baloldali populizmus
  • Kapelner Zsolt: Lehet-e demokratikus a populizmus?
  • Lányi András: Populizmus, avagy a demokrácia válsága

Kelet-közép-európai változatok
  • Kiss Tamás: A fejlődési idealizmus és a neoliberális populizmus között. Szempontok a román professzionális középosztály antikorrupciós diskurzusának értelmezéséhez
  • Bartha Ákos: Populista antifasizmus? A Magyar Front – Magyar Nemzeti Felkelés Felszabadító Bizottsága (1944) a korabeli dokumentumok alapján
A Kellék 61. számának bemutatója 2019. szeptember 24-én volt a Politikatörténeti Intézetben az erről készült videó elérhető itt:


Sunday, 20 August 2017

A populizmus vizsgálata demokráciaelméleti perspektívában

Megjelent egy review cikkem a populizmus demokráciaelméleti megjelenéséről a Politikatudományi Szemlében.

A tanulmány összefoglalója:

A populizmus alapvetően formálta és formálja át a demokráciáról való gondolkodásunkat
és az egyre bővülő, a populizmus kérdéseivel foglalkozó szakirodalom egyik központi kérdése a populizmus és a demokrácia kapcsolatának teoretizálása. Jelen áttekintő tanulmány azt a célt tűzi ki, hogy bemutassa azokat a legfontosabb kortárs és nem kortárs (alapvetően külföldi, de részben magyar) politikaelméleti tendenciákat, amelyek a populizmust a demokrácia homlokterében elemzik. Ugyanakkor érdemes azt is hangsúlyozni, hogy a populizmussal kapcsolatos kutatásoknak és definiálási irányoknak pusztán egy részét képezi a demokráciaelméleti keretrendszer: sokan politikai ideológiának, mások politikai kommunikációs technikának és/vagy stratégiának tekintik a populizmust. Ebben a szakirodalmi áttekintésben ezúttal csak azokat az irodalmakat vizsgálom meg, amelyek a populizmust olyan jelenségnek látják, amely csakis a demokráciaelmélet oldaláról érthető meg, ugyanis – álláspontom szerint – ezek azok a meghatározási, elemzési irányok, amelyek a populizmus teljesebb megértéséhez közelebb vihetnek bennünket. A tanulmányban előkerülnek olyan, Magyarországon eddig igen kevéssé hivatkozott szerzők, akik az egyik oldalon a populizmust a demokrácia „patológiájaként” mutatják be, másrészt pedig azok, akik a populista demokráciát a demokrácia egy külön fajtájaként teorizálják.

A cikk elérhető a nyomtatott Szemlében, idővel a Szemle on-line felületén vagy pedig most azonnal az Academia.edu oldalamon.

Tuesday, 18 April 2017

A kivételes állapot mint a politika „normál” állapota

2017. április 21-én pénteken előadást tartok a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Kara, a Magyar Katonai Jogi és Hadijogi Társaság, valamint az MTA Társadalomtudományi Kutatóközpont Jogtudományi Intézete által közösen szervezett A különleges jogrend című konferencián.


Az előadásom címe:

Giorgio Agamben szerint a modern politika és állam alapvető sajátossága a kivételes állapot általánossá válása. A kivételes állapot egy olyan bizonytalan, kétségekkel teli helyzet, amely a jog és a politika határterületén helyezkedik el. Ahogyan Agamben megjegyzi a State of Exception című munkájában: a rendkívüli állapot olyan „jogi forma, aminek nincs jogi formája". Ugyanakkor Agamben úgy véli, hogy a kivételes állapot nem más, mint a modern politika normál állapota. A modern állam és a modern kormányzatok a biztonságot állítják cselekvéseik középpontjába, s emiatt nem egy-egy társadalmi-politikai jelenség (gyakran társadalmi katasztrófák) okait, hanem sokkal inkább annak következményeit próbálják meg kezelni. A modern kormányzás tehát nem az okok, sokkal inkább a „következmények kormányzása". Jelen tanulmány Agamben munkássága alapján először is meg kívánja ragadni és teoretizálni szeretné a kivételes állapot fogalmát, mint amely meghatározza a modern politikát, és új kereteket ad annak. Ezt követően a kivételes állapot elméletét és az ehhez kapcsolódó gyakorlati kérdéseket vizsgálom meg, különös tekintettel a kivételes állapot történeti kialakulására, Carl Schmitt szerepére a kivételes állapot elméletének megkonstruálásában, valamint utóbbi irányzat Agamben által adott kritikájára. Utalni fogok arra, hogy Agamben hogyan köti a kivételes állapotot a szuverenitás és a bipolitikai hatalom kérdéshez (a Homo Sacer című kötetében). Megvizsgálom azt is, hogy a kivételes állapot hogyan értelmezhető biopolitikai szempontból és a biohatalom kontextusában. Ezt követően foglalkozom azzal, hogy a kivételes állapot Agamben szerint (Az ellenőrző államtól a destituáló hatalom praxisáig) hogyan lett a modern kormányzás fő paradigmája, sőt azt is mondhatnának, hogy a kivételességből véglegesség, illetve normalitás lett. A tanulmányt azt ebből eredő veszélyek és kockázatok felvillantásával, illetve a biopolitikai hatalomkorlátozás mechanizmusára vonatkozó javaslattal zárom le.


Várok mindenkit szeretettel a konferenciára, akit érdekel a téma!

Monday, 30 May 2016

Elidegenedés és emancipáció

Megjelent egy tanulmányom (Marx, marxizmus, ökopolitika) az alábbi kötetben:


2014 novemberében a Társadalomelméleti Kollégium tagjai konferenciát szerveztek a Budapesti Corvinus Egyetemen Karl Marx 170 éve íródott műve, a Gazdasági-filozófiai kéziratok kapcsán. Az előadások egy része – a konferencia irányadó témájához szorosan kapcsolódva – a Kéziratok közeli értelmezését, kritikáját és kiegészítését kínálták, míg más előadók a tágabb kontextus, a távolabbi összefüggések rekonstrukciójával és elemzésével is foglalkoztak.

A Társadalomelméleti Kollégium generációi évről–évre olvassák Marx műveit, munkásságát megkerülhetetlennek tartják a társadalmi kérdésekről való elméleti és gyakorlatorientált gondolkodásban egyaránt. A kötet szövegei fontos kiegészítést adhatnak mindenki számára, aki kritikusan szemléli a világot, és ebből a kritikai beállítódásból szeretne közeledni Marxhoz is.

A kötet szerzői, Marx nyomán, végső soron azokra a kérdésekre keresik a választ, hogy mit jelent az elidegenedés, melyek e jelenség kiváltó okai, és milyen módon képzelhető el az elidegenedés meghaladása – az elidegenedés alóli emancipáció.

A kötetben megjelent szövegek szerzői:
Ágh Attila, Amelie Lanier, Antal Attila, Balázs Gábor, Losoncz Márk, Bene Adrián, Berkovits Balázs, Böcskei Balázs, Czétány György, Farkas Henrik, Heller Ágnes, Horváth Péter, Kalous Antal, Karikó Sándor, Kis János, Kiss Csaba, Kiss Endre, Marosán Bence Péter, Marosán György, Miklós Tamás, Nagy Dániel Gergely, Ropolyi László, Sebők Miklós, Szalai Miklós, Szigeti Péter, Szitás Pál, Székely László, Tamás Gáspár Miklós és Weiss János

Sunday, 10 November 2013

Politikai és jogi alkotmányozás Magyarországon

Megjelent a Politikatudományi Szemle 2013/3. száma és benne a Politikai és jogi alkotmányozás Magyarországon című tanulmányom.

AKTUÁLIS SZÁM 
XXII. évfolyam, 2013/3. szám
POLITIKAELMÉLETI KIHÍVÁSOK

Kiss Balázs: Érzelmek és politikatudomány
Politikatudományi Szemle XXII/3. ¦ 7-28. pp.

Szabó Gábor: Alattvaló vagy polgár? A demokratikus legitimitásról etikai nézőpontból
Politikatudományi Szemle XXII/3. ¦ 29-47. pp.

Antal Attila: Politikai és jogi alkotmányozás Magyarországon
Politikatudományi Szemle XXII/3. ¦ 48-70. pp.

EURÓPAI POLITIKÁK

Ágh Attila: Az Európai Unió közpolitikai rendszerének áttekintése: az uniós közpolitika és az uniós politika paradoxonjai
Politikatudományi Szemle XXII/3. ¦ 73-90. pp.

PÁRTOK ÉS SZAVAZÓK

Szabó Balázs: Az új parlamenti pártok szavazóbázisának jellemzői Budapest példáján
Politikatudományi Szemle XXII/3. ¦ 92-116. pp.

Tóth Adrienn: Országos pártok – helyi önkormányzatok
Politikatudományi Szemle XXII/3. ¦ 117-137. pp.

RECENZIÓK

Csizmadia Ervin: Most akkor van irány?
(Boda Zsolt–Körösényi András (szerk.): Van irány? Trendek a magyar politikában?)
Politikatudományi Szemle XXII/3. ¦ 141-150. pp.

Domonkos Endre: Geopolitikai irányzatok fejlődése a nemzetközi kapcsolatokban (Szilágyi István: Geopolitika)
Politikatudományi Szemle XXII/3. ¦ 151-159. pp.

KÖNYVFIGYELŐ 
Politikatudományi Szemle XXII/3. ¦ 160-164. pp.