A demokráciának joga van fellépni az autokrácia ellen (ATV Egyenes beszéd, 2026. július 17.)

2026. július 17-én az ATV Egyenes beszéd című műsorának vendége voltam. Kifejtettem hogy a tizenhetedik Alaptörvény-módosítás abból a szembpont fontos, ami benne van és ami hiányzik belőle. Három fontos lépést tesz az új módosítás: (1) megteremti az elszámoltatás alkotmányos kereteit (különösen: Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Védelmi Hivatal esetében); (2) biztosítja a Tisza-kormány alkotmányos és politikai mozgásterét a köztársasági elnök és az AB-elnök elmozdításával; (3) lépéseket tesz az alkotmányos demokrácia irányába (AB hatásköreinek visszaállítása, az AB választja a saját elnökét, a bírósági autonómia erősítése).

Úgy vélem, hogy azonban az alkotmányos barkácsolás, vagy „számmisztika” (háromciklusos időkorlát a parlementi képviselőknél, Polt Pétert a 70 éves korhatár visszaállításával mozdítják el, vagy a 16. Alaptörvény-módosítás a miniszterelnöki ciklusról) nem egészen az az út, amelyre a kormányzat felhatalmazást kapott. Sokkal elvszerűbb, világosabb és az elszámoltatás céljainak megfelelőbb lett volna annak kimondása (akár egy politikai nyilatkozatban), hogy az Orbán-rendszer egy autoriter berendezkedés volt és a legfőbb közjogi- és politikai vezetőit szankcionálni kell egy demokráciában: a demokráciának igenis joga van fellépni az autokráciával szemben. A 17. Alaptörvény-módosítás indoklása ugyan utal arra, hogy nagy felhatalmazást kapott az új többség, és hogy a köztársasági elnöknek képviselni kell a nemzet egységét és őrködnie kell az államszervezet demokratikus működése felett, de nem került az kimondásra, hogy Sulyok Tamás minderre azért nem képes, mert egy autoriter politikai vezető és annak rendszerének kiszolgálója volt.

A Fidesz válaszúthoz érkezett: csakis egy demokratikus ellenzéki pártként van jövője, volt állampártként pedig nincs (és most éppen így viselkedik). Ez persze nem jelenti azt, hogy egy tisztességes jobboldali-konzervatív politikára ne lenne égetően szükség (és amint lehet látni, többen is ebbe az irányba mozdulnának el a párton belül). Ugyanakkor nagyon úgy tűnik, hogy jelenleg meglehetősen erős az az irány (ennek vezére a szembenézésre nem képes volt miniszterelnök), amely sokkal radikálisabb és egészen szélsőjobboldali irányba vinné a Fideszt. A Tiszának és persze a magyar társadalomnak szembe kell nézni azzal, hogy a jövőben nem csak az elszámoltatás keretében kell szembenéznie az Orbán-rendszer maradványaival, hanem akár egy egészen szélsőséges politikai formáció képében is. Egyébként ennek a problémának a kulcsa maga Orbán, aki annyira biztonságban érzi magát a politikai közösségében, hogy még most is úgy véli, hogy mindent megtehet.

Nem lakossági boszorkányüldözésekre, hanem intézményes elszámoltatásra van szükség (ATV, Egyenes beszéd, 2026. május 12.)

2026. május 12-én az ATV Egyenes beszéd című műsorának vendége voltam. Kifejetttem, hogy a NER-nek nagyon hosszú árnyéka van. Egy szimbolikus dolognak tekintem, hogy annak a köztársasági elnöknek kell most kinevezni az új kormány minisztereit, akit valamilyen módon el kell, hogy mozdítson az új kormányzat. Ez mutatja azt, hogy az Orbán-rendszer mennyire tragikus társadalmi, politikai helyeztet okozott és minderre csakis kevésbé rossz megoldások vannak. Szerintem komoly lépés lehetne a megbékélés felé, hogy ha a NER közjogi szereplői mind lemondanának. Tuzson Bence, volt igazságügyi miniszternek és az összes NER-es közjogi méltóságnak nincs könnyű dolga: egy olyan rendszert kell mentegetniük, amely mögül minden tekintetben kihátrált a megalkotója. Orbán ugyanis egy olyan sértődött pozícióba vágta magát, amelyből számára nincs kiút és fokozódó radikalizálódáshoz vezet. Jól látható, hogy a Fidesz mérsékeltebb része nem akar ebbe az irányba menni és „óriási kognitív disszonancia” Orbán személye.

Amit a NER luxusa kapcsán láttunk magyarázat arra, hogy amit akkor látunk, amikor az iskolákba és a kórházakba belépünk. Persze fontos vizuálisan szembesíteni a magyar társadalmat a NER pazarlásával, de ami igazán jelentős (magántőkealapok, közérdekű alapkezelő alapítványok, NER-es céghálózatok, külföldre csempészett vagyonok) azt sohasem fogjuk a szemünkkel látni. A fő kérdés, hogy az elszámoltatás ki fog-e terjedni ezekre: ha van erre politikai akarat, akkor ahhoz jogi keretek egészen biztosan rendelhetől. Nem lakossági boszorkányüldözésre, hanem a jogállamiság elvei és gyakorlata alapján lebonyolított elszámoltatásra van szükség. Elszámoltatás nélkül se sikeres kormányzás, se elszámotlatás nincs.

Az Orbán-rendszer igenis autokrácia és Orbánt el kell számoltatni (ATV, Egyenes beszéd, 2026. április 21.)

Az ATV Egyenes beszéd című műsorának vendégeként 2026. április 21-én arról beszéltem, hogy a választás utáni magyar médiavilágban mintha kicsit túlságosan is sokat törődnénk azzal, hogy összeomlott a Fidesz és ez elszívja a levegőt az elszámoltatással kapcsolatos diskurzustól. Amellett érveltem, hogy a nyilvánosságban elindult diskurzussal szemben az Orbán-rendszer igenis autokrácia és ezt pont az elszámoltatás szükségessége és a korábbi kétharmad által létrehozott aknák bizonyítják. Az elszámoltatást nem szabad csak középszinten végezni: ahogyan a választás előtt magától értetődő volt, hogy Orbánnak mennie kell, úgy most ki kell jelenteni, hogy Orbánt el kell számoltatni! Ebben a tekintetben pedig az lehet az irányadó, hogy minden olyan esetet fel kell deríteni, amikor a Fidesz állampárti eszközöket használt. Mindenki érdeke lenne egy gyors hatalomátadás és hatalomátvétel, annál is inkább, mert ez nyithatja meg az utat az elszámoltatás irányába. Kifejtettem azt is, hogy ha már Orbán elengedte a valóságot, a magyar társadalomnak kell két kézzel megragadnia azt és élni kell azzal a lehetőséggel, hogy nem a gyűlölet- és hazugsággyár lebontásra kerülhet. Jeleztem, hogy drámai az, hogy a Fidesz számára ellenzékben egyből fontos lesz az a fék- és ellensúly, amelyet 2010-től kezdve éppen maga bontott le és igen furcsa, hogy a Fidesz a korábban lesajnált peticiók eszközével él. Az orbáni nemzetpolitika kapcsán kijelentettem azt, hogy a kommunikációs hazugságokkal ellentétben az maga volt a hazaárulás, hiszen mind az orosz érdekeknek, mind pedig az európai szélsőjobboldali együttműködésnek alárendelte a külhoni magyarok érdekeit.

Az autokrácia nem lehet sem legitim, sem pedig legális

Megjelent a Fundamentum 2019/1-2. számában a a jogállami gondolkodás csapdájáról szóló Fórumban egy cikkem Az autokrácia nem lehet sem legitim, sem pedig legális címmel. A teljesen rovat innen tölthető le és a korábbi rovat (Joguralom autokráciában) pedig innen.