Showing posts with label Politikatudományi Szemle. Show all posts
Showing posts with label Politikatudományi Szemle. Show all posts

Friday, 4 July 2025

A jog politikai meghatározottságának tendenciái az autoriter rendszerekben (Politikatudományi Szemle, 2025/2.)

Megjelent egy tanulmányom a Politikatudományi Szemle 2025/2. számában A jog politikai meghatározottságának tendenciái az autoriter rendszerekben. Kettős állam, populista alkotmányosság, egységes végrehajtó hatalom címmel.

A tanulmányban annak elméleti megragadására teszek kísérletet, hogy miként írható le különféle paradigmákkal a jogot és jogrendszert eszközként felhasználó autoriter politikai rendszer. A politikatudományi elemzési keret nélkülözhetetlen annak megértéséhez, hogy milyen hatással vannak az autokráciák a jogra. Ugyanis a XX. századi előzmények után napjainkra ismét megerősödtek azok a tendenciák, amelyek súlyosan sértik a jogrendszerek liberális demokráciákban megszokott és evidenciának tekintett autonómiáját. Ennek a helyzetnek a leírására mutatom be az „autokrata legalizmus” koncepcióját, amely arra utal, hogy a politikai rendszerek kortárs autoriter fordulatai nem pusztán felszámolják a liberális demokráciák jogrendszereit, hanem új típusú joggal és jogfelfogással helyettesítik azt. Továbbá elemzem azt is, hogy a politikai rendszer jog feletti hegemóniájának tetten érhetőek történelmi és elméleti paradigmái: ezek pedig a kettős állam, populista alkotmányosság és az egységes végrehajtó hatalom elmélete. Végül pedig utalni fogok arra, hogy a jogrendszer autonómiáját figyelmen kívül hagyó és a jogi normát pusztán eszköznek tekintő megközelítések jelentős kockázatokat jelentenek mind a demokráciára, mind pedig a társadalomra: ezek egyrészt a jog „fegyverként” való alkalmazása, másrészt pedig a jog morális tartalmának eltűnése.

In this paper, I attempt to theorize how different paradigms can be used to describe the authoritarian political regimes unfolding over law and legal systems. A political science analytical framework is essential for understanding the impact of autocracies on law. For, after the precedents of the 20th century, there is a renewed tendency today to seriously violate the autonomy of legal systems, which is customary and taken for granted in liberal democracies. To describe this situation, I am relying on the concept of “autocratic legalism”, which suggests that contemporary authoritarian turns in political regimes do not merely abolish the legal systems of liberal democracies but replace them with new types of law and new concept of law. I also analyse the historical and theoretical paradigms of the hegemony of the political regimes over law: the dual state, populist constitutionalism and the unitary executive theory. Finally, I will point out that approaches that ignore the autonomy of the legal system and regard the legal norm as a mere instrument pose significant risks for both democracy and society: the “weaponization” of law on the one hand, and the disappearance of the moral content of law on the other.

Sunday, 20 August 2017

A populizmus vizsgálata demokráciaelméleti perspektívában

Megjelent egy review cikkem a populizmus demokráciaelméleti megjelenéséről a Politikatudományi Szemlében.

A tanulmány összefoglalója:

A populizmus alapvetően formálta és formálja át a demokráciáról való gondolkodásunkat
és az egyre bővülő, a populizmus kérdéseivel foglalkozó szakirodalom egyik központi kérdése a populizmus és a demokrácia kapcsolatának teoretizálása. Jelen áttekintő tanulmány azt a célt tűzi ki, hogy bemutassa azokat a legfontosabb kortárs és nem kortárs (alapvetően külföldi, de részben magyar) politikaelméleti tendenciákat, amelyek a populizmust a demokrácia homlokterében elemzik. Ugyanakkor érdemes azt is hangsúlyozni, hogy a populizmussal kapcsolatos kutatásoknak és definiálási irányoknak pusztán egy részét képezi a demokráciaelméleti keretrendszer: sokan politikai ideológiának, mások politikai kommunikációs technikának és/vagy stratégiának tekintik a populizmust. Ebben a szakirodalmi áttekintésben ezúttal csak azokat az irodalmakat vizsgálom meg, amelyek a populizmust olyan jelenségnek látják, amely csakis a demokráciaelmélet oldaláról érthető meg, ugyanis – álláspontom szerint – ezek azok a meghatározási, elemzési irányok, amelyek a populizmus teljesebb megértéséhez közelebb vihetnek bennünket. A tanulmányban előkerülnek olyan, Magyarországon eddig igen kevéssé hivatkozott szerzők, akik az egyik oldalon a populizmust a demokrácia „patológiájaként” mutatják be, másrészt pedig azok, akik a populista demokráciát a demokrácia egy külön fajtájaként teorizálják.

A cikk elérhető a nyomtatott Szemlében, idővel a Szemle on-line felületén vagy pedig most azonnal az Academia.edu oldalamon.

Sunday, 10 November 2013

Politikai és jogi alkotmányozás Magyarországon

Megjelent a Politikatudományi Szemle 2013/3. száma és benne a Politikai és jogi alkotmányozás Magyarországon című tanulmányom.

AKTUÁLIS SZÁM 
XXII. évfolyam, 2013/3. szám
POLITIKAELMÉLETI KIHÍVÁSOK

Kiss Balázs: Érzelmek és politikatudomány
Politikatudományi Szemle XXII/3. ¦ 7-28. pp.

Szabó Gábor: Alattvaló vagy polgár? A demokratikus legitimitásról etikai nézőpontból
Politikatudományi Szemle XXII/3. ¦ 29-47. pp.

Antal Attila: Politikai és jogi alkotmányozás Magyarországon
Politikatudományi Szemle XXII/3. ¦ 48-70. pp.

EURÓPAI POLITIKÁK

Ágh Attila: Az Európai Unió közpolitikai rendszerének áttekintése: az uniós közpolitika és az uniós politika paradoxonjai
Politikatudományi Szemle XXII/3. ¦ 73-90. pp.

PÁRTOK ÉS SZAVAZÓK

Szabó Balázs: Az új parlamenti pártok szavazóbázisának jellemzői Budapest példáján
Politikatudományi Szemle XXII/3. ¦ 92-116. pp.

Tóth Adrienn: Országos pártok – helyi önkormányzatok
Politikatudományi Szemle XXII/3. ¦ 117-137. pp.

RECENZIÓK

Csizmadia Ervin: Most akkor van irány?
(Boda Zsolt–Körösényi András (szerk.): Van irány? Trendek a magyar politikában?)
Politikatudományi Szemle XXII/3. ¦ 141-150. pp.

Domonkos Endre: Geopolitikai irányzatok fejlődése a nemzetközi kapcsolatokban (Szilágyi István: Geopolitika)
Politikatudományi Szemle XXII/3. ¦ 151-159. pp.

KÖNYVFIGYELŐ 
Politikatudományi Szemle XXII/3. ¦ 160-164. pp.