Megjelent a Kellék folyóirat 66. száma "Környezeti válság és filozófia" címmel. Benne pedig Az ökológiai biopolitika lehetőségei a klímaválság korában című tanulmányom.
A globális ökológiai és klímaválság és annak legújabb kísérőjelensége, a
koronavírus okozta egészségügyi, gazdasági és társadalmi válság miden
korábbinál erősebben veti fel a demokratikus biopolitika lehetőségének kérdését. A különféle politikai rendszerek sokféle választ adtak a
Covid-19 által jelentett kihívásra, azonban közös pontnak tekinthető,
hogy amint a globális kapitalizmus válságai esetén láttuk, az állam szerepe hihetetlenül felértékelődött, továbbá a sokféle válságkezelési mechanizmus mindegyike biopolitikai beavatkozásokat jelentett a társadalmak
életébe. A bevezetett rendkívüli intézkedések, kivételes jogrendek és
állapotok tehát elhozták a biopolitika új korszakát. Ez, a járványhelyzet
esetleges tartósságához igazodva alapvetően alakítja át azt, ahogyan a
demokratikus politikáról, a demokráciáról, demokratikus felhatalmazottságról és intézményekről gondolkodunk. A végrehajtó hatalmak felerősödésének új időszakába lépünk tehát be, ahol a biztonságra törekvés sokféle, korábban magától értetődő demokratikus követelményt
írhat felül. Ez az írás azt a kérdést járja körül, hogy miként képzelhető
el egy demokratikus megalapozású „ökológiai biopolitika” válságokkal
terhelt korszakunkban.
A szám tartalomjegyzéke:
- Andreas Malm: A kombinált fejlődésről: a hibridizmus ellen
- Kiss Kata Dóra: Hogyan azonosul a nőiség a természettel a társadalmi képzeletben. Az ökofeminista gondolkodás hasznáról a klímaválság kezelésében
- Antal Attila: Az ökológiai biopolitika lehetőségei a klímaválság korában
- Balázs Gábor — Kurucz Ákos: A zsidó vallási hagyomány reakciója az ökológiai válság és állati jogok problémájára
- Horváth Márk: Az antropocén kezdete. Meghatározási kísérletek és értelmezési viták a különböző antropocén értelmezések tükrében
- Kovács Gábor: Ökorégió versus hatalmi civilizáció. Lokalitás, technológia és zöld köztársaság Lewis Mumford koncepciójában
- Lányi András: „A festészet a Föld zárójelbe tett igazsága”. A látvány filozófiája