2026. február 4-én az ATV Egyenes beszéd című műsorának vendége voltam és a fő téma a kormány 15/2026. (II. 3.) rendelete volt, amellyel az Orbán-rendszer az ukrajnai orosz aggresszióra való hivatkozással rendelettel és visszamenőleges hatállyal zárja ki a jogorvoslati lehetőséget a szolidaritási hozzájárulás kapcsán indult perekben, illetve folyamatban lévő pereket szünetet meg. Kifejtettem, hogy nevezhetnénk ezt egy újabb Rubiconnak a jogállam leépítését illetően, csak az a helyzet, hogy Magyarországon több mint egy évtizede folyamatosan rendkívüli jogrend van és nincs jogállam. Amit látunk a Magyar Közlöny hasábjain az mintha jogszabály lenne, de ez a magyar miniszterelnök nyílt politikai akarata. Ebben az értelemben nem-jog és mint ilyen semmis. Történeti kontextusként utaltam arra is, hogy a második világháború során az ilyen aktusokat Gustav Radbruch jogellenes jogtalanságnak nevezte, amelyet nem szabad jogként elfogadni, pontosan az általa közvetített mérhetetlen igazságtalanság miatt. Kifejtettem azt is, hogy mit várhatunk attól a hatalomtól, amely az állampolgárai ellen fordulva a kampányban személyes adatokat használ fel és tesz nyilvánosan elérhetővé. Az ilyen megnyilvánulások és a jogi köntösbe csomagolt nyílt politikai akarat ellen jogunk van lázadni. Órisái probléma, hogy az Orbán-rendszer nem tiszteli sem a magánszemélyek, sem pedig az intézmények autonómiáját. Nem lehet már tudni, hogy hol kezdődik a magyar állam és hol végződik a kormányzópárt: mindez klasszikus pártállami helyzet.
